12.3 - Tortura

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Magyar töri
12.3. A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák, banki ügyletek).
A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony megszűnése
A háztartás lényegében a családi erőforrásokkal való gazdálkodást jelenti. A család rendelkezésére álló erőforrások:
az idő: munkaidő-szabadidő aránya, változása;
az együtt élők munkamegosztása, együttműködése, képességei és lehetőségei a munkavégzésre: a munkamegosztás megsokszorozza az erőforrások hatékonyságát, azonos mennyiség mellett több teljesítmény elérését biztosítja.
a pénz: a család tagjainak jövedelméből származó bevétel – mennyisége mellett ugyancsak fontos tényező azok hatékony felhasználása a szükségletek kielégítéséhez szükséges javak meg- és beszerzésében.
a vagyon: a háztartások javakkal való ellátottságának jellemzésére használt gazdasági információ.
A háztartások pénzgazdálkodást folytatnak, azaz javaikat a pénz mint forgalmi eszköz segítségével szerzik meg. A folyamatosan jelentkező szükségleteket a meghatározott időközönként jelentkező jövedelmekből finanszírozzák. A pénzmozgások időbeli különbségeit a hitel és a megtakarítások hivatottak kiegyenlíteni.
Az adó általában magánszemélyek vagy cégek által rendszeres vagy esetleges anyagi – manapság általában pénzbeli kötelező juttatás a felettes hatalomnak. Felettes hatalom lehet például az állam vagy az önkormányzat. A járulékoktól (társadalombiztosítási, egészségügyi, nyugdíj), illetékektől (pl. örökösödési) az különbözteti meg, hogy az adóért az adófizető semmilyen konkrét ellenszolgáltatásra nem jogosult.
Az adók funkciói:
1. az állami, önkormányzati kiadások (honvédelem, államigazgatás, közút-, illetve közüzemi hálózatok, oktatás, egészségügy stb. – összességében állami költségvetés) fedezése.
2. piaci szereplők befolyásolása. Erre példa a jövedéki adó (pl. alkohol-, dohánytermékekre kirótt magasabb adó) bizonyos termékek fogyasztásának visszafogására. Ezzel ellentétes lehet a bizonyos termékekre kirótt kedvezményes adó használata.
3. jövedelmek újraelosztása. Az állam a magasabb jövedelmű egyénektől, cégektől magasabb adóbevételt szedhet. Ezt a többletet a szociális juttatásokon (munkanélküli segély, családi pótlék stb.) keresztül csoportosítja át a társadalom szegényebbjei felé.
Az adórendszer megítélése szempontjából fontos, hogy ki fizeti az adót, és milyen alapon:
 adó alanya (munkavállaló, háztartás, vállalkozás, tulajdonos);
 adó tárgya (jövedelem, tevékenység, tőke).
Az állam bevételei között az alábbiak a legjelentősebb adófajták Magyarországon:
Általános forgalmi adó (áfa): az áfa általános kulcsa jelenleg 27% de vannak kedvezményes áfakulcsú termékek. 5%· áfát kell fizetni például a gyógyszerek és a könyvek után, és 18% például az élelmiszerek nagy részének és a tüzelőanyagnak az adókulcsa. Egy termék vagy szolgáltatás nettó ára az áfa nélküli ár, bruttó ára az áfával növelt nettó ár.
Személyi jövedelemadó (szja): Magyarországon ma úgynevezett egykulcsos szja-rendszer van életben, ez azt jelenti, hogy minden jövedelem után 16% adót kell fizetni. (Egy másik, az úgynevezett progresszív adórendszerben a magasabb jövedelműek jövedelmének az egésze vagy egy része nagyobb adókulccsal adózik, mint az alacsonyabb jövedelmek.) A személyi jövedelemadó összege jelenleg különböző alapon (pl. eltartott gyerekek száma) és mértékben csökkenthető kedvezményekkel.
Társasági adó: leegyszerűsítve: az országban tevékenykedő cégek nyereségük 19%-át kötelesek adóként befizetni.
A javak előállításához ún. termelési tényezőkre van szükség, ezek a természeti tényezők (például föld minősége, termeszthető növények, tenyészthető állatok, éghajlati adottságok stb.), a munka(erő), a tőke és a vállalkozók.
A háztartások szükséglet-kielégítési szintje attól függ, hogy az előzőek közül milyen tényezőnek van a birtokában, és azt miként tudja értékesíteni a piacon. Mivel a háztartások nagy többsége kizárólag a családtagok munkaerejével rendelkezik, ezért a munkavállalás „üzleti sikere” alapvetően meghatározza a családok életkörülményeit.
A vállalkozó szempontjából pedig a termelési folyamatok működtetésének, illetve a szolgáltatások biztosításának személyi és tárgyi feltételei és azok költségvonzata az üzleti terv és a hosszú távú gazdaságos (és nyereséges) működés alapja.
A munkaerőpiac (vagy munkapiac) a munkaerő adásvételével kapcsolatos viszonyok összessége. A munkaerő adásvétele azonban nem egyszerű piaci adásvételi ügylet. Hiszen:
 Az „áru” egy élő személyhez kötődik, attól elválaszthatatlan, annak sajátosságait viseli magán.
A konkrét alkalmazásban,  munkafolyamatban derül ki, hogy az „áru” funkcionálisan megfelelő-e az adott feladatra.
Az „áru” teljesítményét fizikai és érzelmi tényezők is befolyásolják (életkor, munkatapasztalat, képzettség, beteg gyermek, egyéb családi gondok, pihenés, regeneráció, szabadidő eltöltésének minősége stb.).
 A munkabért a munkaerő felhasználását követően fizetik meg utólag, és az „adásvételt” követően is módosítható.
 A munkabér egy piaci ár, amely alku tárgya lehet a munkaadó és a munkavállaló között.
A munkabértárgyalások során a munkaadó és a munkavállaló piaci helyzete nem azonos, ezért az állam a társadalmilag függő helyzetű, vagy gyengébb pozícióban lévők védelme érdekében sokféle törvényt, rendeletet alkothat és érvényesíthet, amelyekben meghatározza a munkaviszony létesítésével összefüggő szabályokat, pl. szabályozza a kötelező legkisebb munkabér, a minimálbér nagyságát (garantált bérminimum).
A munkaviszony gazdasági és jogi kapcsolat a munkáltató (munkaadó) és a munkavállaló között. Gazdasági kapcsolat, mert a munkavállaló egy adott tevékenység (munkakör, feladat stb.) elvégzéséért a munkaadóval kötött megállapodás szerinti munkabért kap. Jogi kapcsolat, mert mind a munkáltatót, mind a munkavállalót jogok illetik meg és kötelezettségek is terhelik a munkaviszony létesítésével és fenntartásával kapcsolatosan egyaránt. Ennek szabályozása a Munka törvénykönyvében található meg.
A munkaidő az előírt munkakezdéstől a munkavégzés befejezéséig tartó időtartam. A munkaidő főszabályként napi 8 óra, jogszabály, vagy munkaszerződés alapján azonban más munkaidő is megállapítható (napi 4 óránál rövidebb, vagy 12 óránál hosszabb nem lehet).
A munkarend a munkaidőnek az egyes napokra való elosztását jelenti. A munkarend alapján többféle munkaidő-beosztás lehetséges (normál, többműszakos, éjszakai stb.). A munkavállalókat esetenként rendkívüli munkavégzésre is kötelezheti a munkáltatója (túlmunka, készenlét, pihenő-, vagy munkaszüneti napon végzett munka).
A munkavállaló regenerációja érdekében a jogszabályok a pihenőidőt is szabályozzák. Ennek fajtái: munkaközi szünet, munkanapok közötti és munkahetek közötti pihenőidő, munkaszüneti nap, rendes szabadság (alap- és pótszabadság), betegszabadság, egyéb munkaidő-kedvezmények.
Törvények szabályozzák a munkaadó és a munkavállaló közötti viszonyt. A munkaviszony elsődleges jogforrásai tehát a törvények, az ezekhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek, kormányhatározatok, az ágazatra vagy cégre érvényes kollektív szerződés és a munkavállalóval kötött munkaszerződés.
A törvények kapcsán jegyezd meg: az alacsonyabb szintű szabályok a jogszabályi előírásoktól csak a munkavállaló javára térhetek el, és a munkaviszonyra vonatkozó szabályba, jogszabályba ütköző szerződés semmis! Kollektív szerződést a munkáltató vagy munkáltatói érdekképviseleti szervezet és a munkavállalókat képviselő szakszervezet vagy szakszervezetek kötik meg. Ez a munkaviszonyra vonatkozó jogokat, kötelességeket foglalja magába. Létrejöhet határozott vagy határozatlan időre is. A munkaviszonyra vonatkozóan határoz meg szabályokat, amik mindkét fél érdekeinek megfelelnek és a munkaadó hatáskörében megvalósíthatók. A kollektív szerződés nem tér ki egyéni érdekekre.
A munkaszerződés mindig egyedi tartalmú dokumentum, ami a munkáltató és munkavállaló között létrejött munkaviszony feltételeit szabályozza. Magyarországon munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Csak az írásba foglalt munkaszerződés nyújt jogi védelmet! A dokumentumnak tartalmaznia kell a munkakör megnevezését, leírását, a munkavégzés helyét, a munkabért. Ha a munkaszerződésben külön nem szerepel a munkaidő, akkor az azt jelenti, hogy napi 8, azaz heti 40 óra munkát várhatnak el a munkavállalótól. A munkaviszony határozott vagy határozatlan idejű is lehet, de ezt is előre közölni kell a munkavállalóval. A közös munka kezdődhet próbaidős alkalmazással, aminek az időtartama általában három hónap, de rövidebb is lehet. A próbaidő alatt mindkét fél azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt. A munkaszerződés jogszabályokban meghatározott esetekben módosítható. Ilyen például, ha megváltozik a munkakör vagy a munkabér. Ha egyéb körülmények indokolnak módosítást, az csak a felek közös megegyezésével történhet meg. Ahogy a munkaviszony létrehozása, úgy megszüntetése is csak írásos nyilatkozattal történhet meg. A határozatlan idejű munkaviszonyt a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti.
Egy jogállamban tilos bármiféle hátrányos megkülönböztetés akár a nem, kor, nemzetiség, származás, vallási vagy a politikai meggyőződés alapján. Ez érvényes a munkaviszonnyal kapcsolatban is. Bármiféle megkülönböztetést csak a munkában eltöltött idő, szakmai képességeid és a teljesítményed indokolhat. A munkáltatódnak biztosítania kell a magasabb munkakörbe való előrelépés lehetőségét is.
Út az álláskereséstől a munkaszerződésig:
    önmeghatározás, önismeret: mit szeretnék, mi a végzettségem, képzettségem, mire van lehetőségem
    munkaerő-piaci helyzet felmérése: mire van igény, realitások
    álláshirdetések böngészése, internetes és személyes tájékozódás: érdeklődés, képzettség, munkatapasztalat, jártasság, értékrend
Önéletrajz készítése, aktualizálása:
 adott munkahelyre szabott motivációs levél készítése: szakmai tapasztalatok, motiváció indoklása, figyelemfelkeltés.
 állásinterjú: felkészülés (önmagunk, a munka és a munkáltató), öltözködés, pontosság, érdeklődés, kérdéseim.
 munkaszerződés
Pályakezdőként könnyebben találsz állást, ha részt veszel a START-programban. Ennek lényege, hogy az állam a munkaadók számára járulékfizetési kedvezményeket biztosít, ha pályakezdő fiatalokat foglalkoztatnak. A program célja, hogy megkönnyítse a középiskolát, főiskolát/egyetemet frissen végzett fiatalok elhelyezkedését és szakmai gyakorlat szerzését.
A munkahelynek fontos szerepe van az életünkben: az itt megkeresett munkabér segítségével elégítjük ki a szükségleteinket, vásárolunk javakat. Az aktivitás lehetőségét nyújtja számunkra, módot ad ismereteink és képességeink alkalmazására és fejlesztésére. A munkába járás időbeosztása szabályozza életünket, keretet ad a hétköznapoknak. Ezen túl a munkahely társas kapcsolatokat is kínál.
Aki elveszíti munkáját, az nem csupán anyagilag kerül nehéz helyzetbe. A megélhetés gondja mellett a tétlenség, feleslegesség, unalom, akár a bezártság érzete is eluralkodhat rajta. Az időbeosztás és a társas kapcsolatok elvesztésével széteshetnek a napjai, akár a személyisége is sérülhet. Énképünknek fontos részét képezi a foglalkozás, a munkahely, annak elvesztése demoralizál: sokan talajtalanná válnak, úgy érzik, nincs már rájuk szükség. Mindez valószínűsíti a devianciák megjelenését (öngyilkosságok, válások, drogfogyasztás stb.).
Ha valaki elveszíti a munkáját, akkor az első sokk után a következő lépés a hogyan tovább kérdésének eldöntése, vagyis a gyors munkahelykeresés. A munkanélküli segélyt ma már álláskeresési járadékként lehet igényelni. Az új elnevezés lényege, hogy a munka- nélkülit ösztönözze az új állás kitartó keresésére és megtalálására. Ehhez „támogatást” nyújt az állam, a korábbi „segély” elnevezés helyett.
A társadalmat alkotó rétegek közötti mozgást nevezzük mobilitásnak. Egy család vagy az egyén helyzetének megváltozásáról van szó. Az is jól jellemez egy társadalmat, hogy mennyire átjárhatóak az egymás fölött lévő rétegek közötti határok. Beszélhetünk nemzedékek közötti (intergenerációs mobilitás) és nemzedéken belüli mobilitásról (intragenerációs mobilitás). Előbbi, ha pl. egy bányász fia elvégezve az egyetemet mérnökké válik és utóbbi, ha valaki életpályája során lép át egyik rétegből a másikba a képzettségének emelkedése vagy pl. egy ápolónő házasságot köt a főorvossal (házassági mobilitás). (A zárt társadalmakban a mobilitás esélye igen kicsi, ilyen például kasztrendszer.) Az eltérő munkalehetőségek jelentős belső vándorlást indíthatnak meg országon és kontinensen belül egyaránt, de akár kontinenseken átívelően is. Európa sokkal magasabb életminőséget (kereset, életszínvonal), biztonságosabb életet jelent, amely hatalmas vonzerő más kontinensek lakói számára.
Pénzkezelési technikák, banki ügyletek
Mindennapjainkban a pénzt két formában használjuk. Egyrészt a vásárláskor azonnal felhasználható készpénzként, másrészt a bankban tartott számlapénzként. Ez utóbbi a forgalomban lévő pénznek több mint 90%-a. A készpénzt helyettesítő fizetési eszköz a csekk és a hitelkártya.
A pénz funkciója. Forgalmi eszközként használjuk a pénzt, amikor vásárolunk vagy eladunk. Abban az esetben, ha az áru eladása és az árbevétel realizálása két külön időpontban történik, akkor már fizetési eszköz funkcióról beszélünk. Értékmérőként is szerepet kap, hiszen segít az általad kiválasztott áru piaci megmérettetésében, értéket rendel hozzá. A hosszabb távú tervezés szempontjából fontos a felhalmozási vagy vagyontartási funkciója. Végül pedig, ha két ország közötti kereskedelemről keresel adatokat, akkor az összehasonlítást a világpénz funkció teszi lehetővé.
A pénz kezelése a bankrendszeren keresztül történik. Kétféle bankról beszélünk: a központi vagy jegybankról és a kereskedelmi pénzintézetekről. Egyszintű a bankrendszer egy országban, ha azt egyetlen központi pénzintézet biztosítja. Kétszintű pedig akkor, ha a központi bankon kívül még működnek nyereségérdekelt kereskedelmi bankok és egyéb pénzintézetek, például takarékszövetkezetek, biztosítótársaságok is. A kétszintű bankrendszerben az állam nem tudja közvetlenül érvényesíteni az akaratát, hiszen a központi bank, azaz a jegybank nincs kapcsolatban az ügyfelekkel.
A jegybank az állam bankja. Feladata a pénzmennyiség szabályozása, az ország fizetőképességének és a pénz értékállóságának biztosítása. A jegybank feladatköréhez tartozik a pénzkibocsátás, az árfolyam-politika, az ország deviza- és aranytartalékainak kezelése. A jegybank a központi költségvetésen keresztül finanszírozza az államháztartást, irányító szerepénél fogva pedig pénzintézeti számlákat vezet a bankrendszer többi szereplője részére.
A kereskedelmi bankok magántulajdonú, de a jegybanktól függő pénzintézetek. Négy alapvető funkciójuk van: a betétek gyűjtése, másképpen a megtakarítás; a hitelnyújtás; a fizetési forgalom bonyolítása és az úgynevezett banki szolgáltatások, ahová a valuta- vagy devizaügyletek, a banki tanácsadás, illetve az értékpapírok őrzése tartozik.
A kereskedelmi bankok működését piaci szempontok irányítják. A náluk elhelyezett összegek után betéti kamatot fizetnek, a hitelek után hitelkamatot számolnak fel. A kifizetett betéti kamatok és a bank által felszámolt hitelkamatok különbözete a kamatrés. A bank haszna részben a kamatrésből, részben a saját tőkéjének kihelyezése után kapott kamatokból származik. Az ügyfeleknek akkor nyújtanak hitelt, ha annak visszafizetése biztosítottnak látszik.
 
Copyright 2016. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz