3.2 - Tortura

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Magyar töri
3.2. Árpád-kor:  Államalapítás, valamint IV. Béla és a tatárjárás
A)     Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége

Géza fejedelem - 972-997
Augsburg után reális esély népünk pusztulása, mint a korábbi nomádok: hunok, avarok esetében. A pusztulás alternatívája- hasonulni és beilleszkedni a keresztény, feudális Európába. E nagy mű kezdete Géza fejedelemhez kapcsolódik. Ő felismerte a belpolitikai (nomád életmód válsága) és a külpolitikai realitásokat (nagyhatalmak: Német-római csász. és Bizánc szorítása), ezért célja európai állammá tenni a magyarokat.
Külpolitika: 973. a quedlinburgi találkozóra követek küldése - I. Ottóval békét kötött, lemondott a Lajtán túli területekről; és hittérítőket kért. Házassági kapcsolatokkal is erősíti hatalmát – lányai férjei:- Vitéz Boleszláv /lengyel fej./, a bolgár trónörökös, a velencei doge, Aba Sámuel. Istvánnak a bajor hercegnőt, Gizellát szerezte meg (II.Henrik, a későbbi német  császár húga) - német lovagok érkeztek vele.
Belpolitika: Kurszán kende halála után a fejedelmi hatalom jelentéktelen lesz, a puszta fejedelmi cím a seniorátus szerint öröklődött(a nemzetség legidősebb tagja), a tényleges hatalom a törzsfők kezében van. Géza véresen megtörte a törzs és nemzetségfők uralmát, a törzsi államocskákat, itt is segít a házasság: - Sarolt, az erdélyi Gyula lánya; a stratégiailag fontos pontokra katonákat telepített . Erős fegyveres kíséretét - nehézfegyverzetű varég, szláv, sváb lovagok + magyar vitézek + könnyűlovas segédcsapatok /székelyek, besenyők/ alkották. Új székhely - Esztergom – kőpalota.
Megkezdte a kereszténység terjesztését, előzmények - bizánci ker., itt élő szlávok is keresztények. Géza is megkeresztelkedett (István ő is, de életmódjában maradt a régi: „elég gazdag vagyok, hogy két úrt szolgáljak”. Fiát Vajkot – Istvánt viszont kitűnő keresztény neveltetésben részesíti. Uralma alá esik a pannonhalmi apátság építésének megkezdése.
Öröklési rend megváltoztatása  - primogenitúra / elsőszülött az utód/; Istvánt fogadtatja el utódjául – így látja Géza biztosítottnak műve folytatását.

Szent István  997-1038
Géza halála előtt már az ország nagy részét kezében tartja. A fejedelem halálakor azonban Koppány a seniorátus elve alapján igényli a fejedelmi címet és a levirátus elvén(az özvegyet az elhunyt férj nemzetségének legidősebb férfitagja ’örökli’) Saroltot. István a primogenitúra elve alapján akar uralkodni(elsőszülöttség). Koppányt István fegyveres erővel verte le Veszprém mellett 997-ben.
II. Szilveszter pápa koronát küld neki III. Ottó császárral egyetértésben, s 1001.január elsején királlyá koronázza Asztrik érsek Esztergomban. István egyik hatalmasságnak sem vazallusa, hatalmát isteni eredetűnek tartja. A koronázás növeli István kül- és belpolitikai tekintélyét. Megmaradt riválisaival fokozatosan leszámol: 1003-ban leveri az erdélyi gyulát, majd Temesvár urát, Ajtonyt is leveri (Csanád vezér segítségével). A levert törzsfők és nemzetségfők földjeit elkobozták ®ezáltal megnövekedett a királyi hatalom.
Az állam megszilárdításának alapfeltétele a feudális közigazgatás és az egyházszervezet kiépítése.
Az egyházszervezet kiépítése
Biztosította a keresztény Európához való kötődést, egyben erősítette a királyi hatalmat. Önálló magyar egyházszervezetet alakít ki, Esztergom érseki – magyar egyházfő - rangot kap (ellentétben Prágával). Szt. István 10 egyházmegyét alakít – még 9 püspökség.
István kolostorokat is alapít: bencés: Pécsvárad, Veszprémvölgy.
Az egyházi hierarchia: érsekség – érsek; püspökség – püspök; káptalanok – prépost; esperesség – esperes; plébániák - lelkész
Az egyház anyagi forrásai a hatalmas birtokadományok és a tized.
Az egyház és az új hit terjedését törvényei is védik és segítik elő: pl. Törvényben írja elő, hogy tíz falu építsen egy templomot
bevezeti a kötelező 1/10 fizetését az Egyház számára, az egyházi szokások be nem tartását bünteti.
Az államszervezet kiépítése – a vármegyerendszer
István hatalmát óriási földbirtokai alapozták meg. A volt törzsi földek kisajátítása után az ország 2/3-a a királyé. A földbirtok túlsúlyán alapuló uralmat PATRIMONIÁLIS hatalomnak nevezzük. István az országot a királyi tanács segítségével kormányozta. Tagjai az egyházi előkelők /az 1. generáció mg idegen eredetű/ és a világi előkelők /törzsi vezetők, behívott lovagok/.
István nevéhez fűződik a feudális közigazgatás rendszerének kiépítése, a királyi vármegye (KVM) létrehozása.
Minta a frank grófságok, őrgrófságok rendszere. A vérségi elrendezést a területi alapon való szerveződés váltja fel.
A vármegye területét különböző tulajdonjogú földek alkották: egyházi, világi, királyi, alapjait a királyi várak és birtokok jelentették.
Központja a legfontosabb királyi vár volt.  Katonai, gazdasági, bírói, közigazgatási funkciókkal bírtak.
A KVM élén a király által kinevezett megyésispán (a comes) állt. Bíráskodik, beszedi a királyi jövedelmeket (de egyharmada az övé marad), vezeti a megyei haderőt. A vármegyeszervezet élén a nádorispán (comes palatinus) állt, aki egyben a királyi udvar bírája, a nádor a legnagyobb világi méltóság a király után.
Katonai szervezet kiépítése: A királynak alárendelt haderő a királyi várakban összpontosult. A várak vezetői a várispánok voltak, a szolgálatot teljesítő tisztek pedig a X. századi harcos elemekből létrejött várjobbágyok, akik földet kaptak a birtokból. A várakhoz tartozó birtokokon dolgoztak a szolgaállapotú várnépek.
A haderő részét alkották még az olyan szabad birtokosok, akik nem tartoztak az ispán alá, hanem közvetlenül a királynak voltak alárendelve, őket vitézeknek (miles), vagy másképp a király szolgáinak, szervienseknek nevezték.
Létrejött a királyi udvarszervezet és udvartartás. Az önellátó, naturális gazdálkodás viszonyai mellett az udvar vándorolt, az egyes udvarházakban felhalmozott készleteket (termelt vagy adóból beszedett) fogyasztotta. Az udvarházak ellátását az udvarnép végezte.
A korszerű államélet, az önálló államiság egyéb megnyilvánulásai
Pénzverés: István pénze a dénár (pl. a szabadok dénárja adó)
Írásbeliség – oklevélkiadás: A királyi udvarban megjelent az oklevélkiadás, alapító-és adománylevelek.
Törvénykezés: két törvénykönyvét ismerjük, amelyek a tulajdon védelmével, az új hit megerősítésével és a bíráskodási gyakorlattal foglalkoztak – itt látható, hogy a szemet szemért elvet felváltja a vérdíj, s az ítéletek a társadalmi különbségekre is utalnak.
Külpolitika: István fő célja a béke megőrzése, hogy belső feladatait megoldhassa, házassági politikája is ezt szolgálja. A németekkel kezdetben jó a viszonya (sógora II. Henrik), de II. Konrád már függésbe akarta vonni az országot, de István eredményesen védekezett.
Trónöröklés: Két fia volt, Ottó korán elhunyt, Imre herceget vadászbaleset érte. Hozzá írta pedig az Intelmeket, amelyben a kormányzás elveit fejtegette. Unokaöccsét Vazult nem tartotta alkalmas jelöltnek (pogánynak vélte), ezért húga fiát Orseolo Pétert jelölte utódjául. Vazult egy állítólagos merénylet-terv miatt megvakíttatta (uralkodásra alkalmatlanná tette), fiait (Levente, András, Béla) száműzte. István 1038-ban halt meg, halála előtt Szűz Máriának, annak oltalmába ajánlotta az országot.
Szt. István műve évszázadokra kijelölte Magyarország fejlődését. István építette ki Magyarországon a keresztény és feudális államot, tette az országot a keresztény Európa részévé, európaivá. Érdemeiért 1083-ban I. László kezdeményezésére szentté avatták.

B)      A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején
IV. Béla politikája a tatárjárás előtt
Célja: a királyi hatalom tekintélyének, a királyi birtokállománynak a visszaállítása, a III. Béla korabeli állapot.
Intézkedései:
·       Birtokadományozások felülvizsgálata – sok birtokot vesz vissza, mind a báróktól, mind az egyháztól, mind a szerviensektől, várjobbágyoktól.
·       Bevezeti az írásbeli kérvényezést (petíció) rendszerét, egyszerre korszerűsíti a közigazgatást, és növeli tekintélyét.
·       Leszámol András híveivel
·       A királyi tanácsban elégeti a bárók székeit – ezzel is növeli a tekintélyét.
·       Befogadja a tatárok menekülő kunokat (Kötöny vezér és 40 ezer embere). Úgy vélte ők támaszai lehetnek a bárók elleni küzdelmében, s a tatárok ellen is. Azonban a nomád, pogány kunok és a letelepedett, keresztény magyarok között számos konfliktus, összeütközés keletkezett.
Összességében Béla lépései elégedetlenséghez vezettek, Béla szakít, legalábbis felhagy 1239-ben a birtokvisszavétellel.
A tatár támadás
A veszélyről Julianus baráttól értesült az udvar. A domonkos-rendi szerzetes első útján (1235-36) talált rá az őshazában (Magna Hungaria) maradt magyarokra. Az elválás óta eltelt közel 800 év ellenére megértette nyelvüket. Itt olyan híreket szerzett, hogy a keleten lakó mongolok megtámadni készülnek Európát. Hazatérve beszámolt tapasztalatairól IV. Béla királynak. Julianus barát 1237-ben megpróbált visszatérni a magyar őshazába, de csak Moszkvától valamivel keletebbre jutott, mert előző úti céljának területét a betörő mongolok közben elpusztították. Egy levéllel tért haza Batu kántól, amelyben a mongol kán feltétel nélküli megadásra szólította fel a magyar királyt. Ezt Béla válaszra sem méltatta.
A veszély nagyságát nehezen mérték fel, csak Kijev eleste (1240 dec.) után kezd körvonalazódni.
Külső segítségre nem lehet számítani – az invesztitúra-háború épp dúl a pápa és II. Frigyes német-római császár között.
IV. Béla szervezné az ellenállást, de a birtokosok vonakodnak – nem tartják nagynak a veszélyt, az sem tartanák bajnak, ha a királyt megleckéztetné a tatár, aki szerintük, mint előtte már megtette néhány nomád nép, csak betör, aztán kimegy.
A tatárok 1241 márciusában elsöprik a Vereckei-hágónál lévő erőket és betörnek az országba, hamarosan már Vácot dúlják gyors csapatai. Más tatár portyázó csapatok végig dúlták Erdélyt és az Alföldet.
Közben Pesten a német polgárok megölik Kötönyt (a kunokat tatár kémeknek tartván), a kunok fosztogatva kivonulnak dél felé, útközben két magyar sereget megverve.
A döntő ütközetre 1241 ápr. 11-én Muhinál kerül sor, amely vége katasztrofális magyar vereség lett a Batu kán vezérelte tatároktól.
A vereség okai:
  • Béla rossz hadvezér, rossz a haditaktika.
  • Az ellentétek miatt nem volt teljes a mozgósítás     és lanyha volt a katonai fegyelem.
  • A nomád harcmodor nem ismerete.
A csatából a király is nehezen menekül meg, a tatárok üldözik. Ausztriában Babenberg Frigyes nem fogadja be, sőt elfoglalja a nyugati vármegyéket. Béla végül Trau várában lel menedéket.
A tatárok dúlják az országot, 1242 telén átkelnek a Dunán is. Márciusban váratlanul kivonultak az országból. Feltételezett okai:
  • Ögödej nagykán meghalt, s Batu érdekelt volt az     utódlásban;
  • a nomád harcitaktika része, hogy az első támadás     a megfélemlítés, a második a végleges hódítás;
  • esetleg mégis jelentősebb volt a helyi katonai     ellenállás.
A pusztítás mérlege
Megmenekülni csak a kőépületek, leginkább a kővárak tudtak. Pl.: Pozsony, Esztergom vára – de magát a várost feldúlták a tatárok, Pannonhalma. A lakosság 20-50%-a elpusztult a feltételezések szerint, közel félmillió a két millióból. Egy külföldi krónikás szerint Magyarország 350 éves fennállás után megszűnt létezni. A pusztítás főleg a magyarságot érintette, a hegyvidékek lakosságát kevésbé. A dúlást követő éhínségben is nagyon sokan meghaltak, hisz a 41-es terményt vagy a tatárok vitték el, vagy learatni se tudták, s elmaradt számos helyen a vetés is, kevés volt az élelem a megmaradtak számára is.
IV. Béla reformjai
Rendet teremtett a birtokviszonyokban.
Már ő maga is adományoz – de feltételekkel. Katonaállítási kötelezettséget és várépítést vár el az adományozottól.
Jelentős várépítési mozgalom indul meg, királyi és világi egyaránt.
Támogatja a magánhadseregek megerősödését (bandériumok), rájuk alapozta az ország haderejét.
Fejleszti a királyi haderőt is:
Visszahívja a kunokat (fia István felesége a kun fejedelem lánya Erzsébet lesz),
A városoktól is megköveteli a katonák kiállítását és azt, hogy vegyék kőfallal körül a települést – ez a városi kiváltság feltétele lesz.
A királyi haderő nagy részét továbbra is a szerviensek adják.
Gazdaság
Újra jó minőségű pénzt veret, fejleszti a városokat,
telepítésekkel növeli az ország létszámát: nyugat-európai hospesek .nagyobbrészt földművesek, kisebb része kézműves;
visszahívja a kunokat: Kiskunság, Nagykunság, betelepíti a szintén nomád jászokat, mindkét csoport külön közigazgatás alá kerül.
Bár a beilleszkedéssel gond van, az elnéptelenedés miatt kevesebb a konfliktus.
Béla engedélyezi a világi és egyházi előkelők betelepítéseit is – eddig ez királyi jog-
Nemcsak betelepítés van, hanem bevándorlás is.
Délről a vlachok (oláhok – románok), északról a csehek, lengyelek.
Az ország lakossága ekkor 70-80%-ban még magyar.
Külpolitika:
Cél a tatárveszély elhárítása. Szövetségi viszony Haliccsal, Lengyelországgal. Nyugaton a Babenberg örökségért (Ausztria) küzd Béla, ez nem sikerül.
IV. Béla szervezőmunkájának köszönhetően az ország elég hamar talpra állt, méltán nevezhetjük őt a második honalapítónak.

 
Copyright 2016. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz