4.2 - Tortura

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Egyetemes töri > 1492utan
A REFORMÁCIÓ
A reformáció okai, előzményei
I. A Német-római Birodalom helyzete. E területről indul ki a 16. század elején a reformáció. A birodalom gazdaságilag, politikailag megosztott volt, a társadalmi ellentétek kiéleződtek. Közös ellenszenv volt az egyház iránt, a hatalmas egyházi adóból származó pénzek kiáramlottak az országból, ez mindenkit irritált. Az egyházon belül is éles különbség volt az alsó ill. felsőpapság életvitele között.
II. A reformáció eszmei előzménye a humanizmus (távolabbi John Wyclif és Husz János tevékenysége). A változást elősegítette a rendiség és a polgárosodás folyamata: az önkormányzatiság és a beleszólás igénye. A hívek nagy része olcsóbb és ellenőrizhetőbb egyházat igényelt volna.
III. A mély vallásosság igénye – a korszak embere változatlanul hívő!
IV. Az egyház ismételt elvilágiasodása, a pápák, egyházfők reneszánsz életmódja
V. A konkrét kiváltó ok: X. Leó pápa felelevenítette és kiterjesztette a búcsúcédula árusítás rendszerét. Elméletben Szent Péter templomára ment a pénz, a valóságban másra is.
Luther Márton fellépése
Ágoston-rendi szerzetes volt, 1517. október 31-én kifüggesztette a wittenbergi vártemplom ajtajára 95 pontból álló tételsorát. Nézeteinek lényege a 95 pont és későbbi írásainak tükrében:

·      Bűnt csak Isten bocsájthat meg
·      Egyedül csak a hit által lehet üdvözülni.
·      Egyedül csak a Szentírás a mérvadó (nem a pápa, és nem a zsinatok)
·      az Egyház nem közvetít Isten és ember között,
·      Nincs szükség költséges szertartásokra, egyházi vagyonra, ezt a világiaknak kell adni – szekularizáció
·      Elveti a pápai hatalmat
·      Elveti a cölibátust, gyónást, a szerzetességet
·      Két szín alatti áldozást javallja
·      Nemzeti nyelvű igehirdetés legyen (Bibliát lefordítani)

Luther tanításait a társadalom különböző csoportjai eltérően értelmezték. A fejedelmeknek a szekularizáció, a polgárságnak az olcsó egyház, a parasztságnak a tized szükségtelensége volt szimpatikus leginkább. A tanok gyorsan terjednek. Luther követőit az evangélium szó után evangélikusoknak nevezzük – a lutheránus mellett.
Vallásháború
A katolikus egyház kiátkozással felelt, a wormsi birodalmi gyűlésen pedig V. Károly, a császár eretneknek bélyegzi Luthert, aki azonban nem vonta vissza tanait. Luthert Bölcs Frigyes szász választófejedelem látszatfogságra veti Wartburg várába, itt fordítja le németre a Bibliát, az Újszövetséget.
1529-ben a speyeri birodalmi gyűlésen kimondták a reformáció terjesztésének tilalmát, de az eddig áttértek megmaradhatnak hitükön. Ez ellen a reformáció hívei protestáltak, azaz tiltakoztak. (Innen a protestáns elnevezés a reformáció híveire.) 1530-ban az augsburgi birodalmi gyűlésen V. Károly békítene már. Luther munkatársa Melanchton Fülöp beterjesztette az ágostai hitvallást elfogadásra, de nem fogadták el. 1531-ben a protestáns fejedelmek megalakítják a schmalkaldeni uniót a várható katolikus fellépés miatt. Elfoglaltak egyházi birtokokat, kolostorokat, kezdetét vette a vallásháború. V. Károly bár több nagy győzelmet is arat, kénytelen békét kötni a protestánsokkal, akiket a katolikus francia király is támogatott.
1555 –augsburgi vallásbéke – kimondják az ’akié a föld, azé a vallás’ elvét (Cuius regio, eius religio – latinul). E szerint a fejedelmek, tartományurak, városi önkormányzatok határozták meg alattvalóik vallását. Akinek nem tetszett – elvándorolhatott szabadon. A béke a Német-római birodalomra és a lutheránusokra vonatkozott, a reformáció más ágazatára nem. Evangélikus lett Észak Németország, Skandinávia, Csehország, Magyarország németajkú lakossága. Az evangélikus egyház országonként, nemzeti egyházként szerveződött, az uralkodók világi felügyeletével. A vallásbéke megerősítette a Német-római birodalom széttagoltságát.

A svájci reformáció - a polgári irányzat – a kálvinizmus
Ulrich Zwingli, Zürich lelkésze a lutherinál demokratikusabb egyházszervezetet akart megvalósítani. A katolikus kantonok elleni harcokban elesett. Halála után Kálvin János lett a svájci reformáció vezetője.
Francia születésű, jogot végzett. Menekülnie kellett Franciaországból egyházmegújító tevékenysége miatt. 1541-ben adta ki művét, A keresztény vallás tanítása (Institutio…) címmel, majd Genf prédikátora lesz, ahol a polgárságra szabott irányzatot hoz létre. A kálvinizmus legfontosabb pontjai:
·      Isten korlátlan ura mindennek
·      Eleve elrendelés, a predesztináció: az ember sorsa cselekedeteitől függetlenül üdvösség vagy kárhozat
·      A kiválasztottság jele lehet a földi vállalkozásban elért siker.
·      A templomlátogatás szigorú kötelesség, a magánéletben az erkölcsösség.
·      A fényűzést, szórakozást elítéli, a tőkegyűjtést nem, de nem lehet tékozolni, csak gyarapítani.
·      Olcsó és egyszerű egyház, templom, még képek sincsenek.
·      A szertartásrend is egyszerű: ima, közös éneklés, prédikáció.
·      Kálvin szerint az uralkodói hatalom Istentől ered, de ha ezzel visszaél, letaszíthatják őket a nép választott vezetői
Az egyházi irányítás köztársasági alapelvekre épült és demokratikusabb a lutherinál. Az egyázközségek egymástól függetlenül szerveződtek, önállóan választottak maguknak lelkészt. A konzisztórium, a tanács irányított, amely prédikátorokból (papok) és presbiterekből (polgári, világi elöljárók, egyházfelügyelők) állt össze. Genfben, Kálvin alatt a konzisztórium a világi hatalmat is irányította, üldözte a más nézeteket vallókat. Így pl. kivégeztetik Servet Mihályt az antitrinitáriusok Genfbe menekült képviselőjét.
A kálvinizmus Európa polgárosodottabb területein nyert teret, pl. Németalföldön. Skóciában és Angliában puritánoknak nevezzük a híveiket, Franciaországban pedig hugenottáknak. Magyarországra is eljut – reformátusoknak nevezzük őket.
A reformáció eszméinek terjesztésében, terjedésében nagy szerepe volt a könyvnyomtatásnak. Emellett a protestánsok jelentős és korszerű iskolahálózatot építettek ki, az alapfoktól az egyetemekig.

A REFORMÁCIÓ EGYÉB IRÁNYZATAI
Antitrinitáriusok – szentháromságtagadók
Servet Mihály spanyol orvos a legfőbb képviselője. Szerintük Krisztus nem isteni természetű, Szentlélek pedig nincs, és predesztináció sincs. Servet máglyán végzi, de a hit eljut Magyarországra unitárius néven, Erdélybe.
Anababtisták - újrakeresztelők
A reformáció népi irányzata, az anabaptista /újrakeresztelő/. Vezetője Münzer Tamás, zwickaui iparos prédikátor volt. Nézetük szerint: A hívők közösségébe csak felnőtt fejjel, a hittételek ismeretében lehet belépni, elvetik a csecsemőkeresztséget. Tagadják az egyházi és a világi hatalmat. Az ősegyház egyenlőségét és tisztaságát akarták visszaállítani.

Ellenreformáció – katolikus megújulás
A belső válságokkal küszködő katolikus egyház nehezen találta meg a megfelelő választ a kihívásokra. Pedig Európa déli fele: Franciao. nagy része, Spanyolo., Itália hű maradt a katolicizmushoz.
Megindul azért egy mozgalom az egyház, hitélet megtisztítására és a katolikus hatalmi pozíciók visszaszerzésére.
III. Pál pápa 1540-ben jóváhagyja a jezsuita rend működését, amelyet Loyolai Szent Ignác, spanyol nemes alapított. A rend felépítése katonai jellegű volt, élén a generális állt, feltétlen engedelmességet követelt. Magas színvonalú oktatást valósítottak meg, jó hitvitázókat, hitszónokokat képeztek, gyóntatók lettek számos királyi udvarban, főleg a magas rangúak visszatérítését célozták meg.
Jelentős fordulatot hozott a Tridenti zsinat  - 1545-1563. Ezen a pápa:
·      Megtiltja a búcsúcédulák árusítását
·      Megtiltja az egyházi méltóságok halmozását
·      Az egyházfőknek a saját egyházmegyéjükben kell tartózkodni, fő feladatuk a hívek lelki gondozása.
·      Papnevelő intézeteket állítottak fel, korszerűsítik oktatást, /ők is igénybe veszik a könyvnyomtatást/
·      A katolikus liturgia látványosabb, ünnepélyesebb lett (búcsújárások, körmenetek)
Még 1542-ben ismét felállítják az inkvizíciót, Szent Hivatal néven
Majd összeállítják a tiltott könyvek listáját, az Indexet, az egyházellenes műveket tartalmazza.
Ezekkel az intézkedésekkel megállítják a reformáció térnyerését, sőt visszahódítanak területeket- Franciaországban, Ausztriában, Csehországban és a Királyi Magyarországon érnek el jelentős sikereket.

A BAROKK (kb. 1575-től kb. 1770-ig
A katolikus megújulást egy új művészeti stílus kíséri – a barokk. Az érzelmekre, érzékekre hat, monumentális épületek, gazdagon díszített belső tér, mozgalmasság, teatralitás, pompa, szenvedély és változatosság jellemzi. Kerüli az egyenes felületeket (pl. csavart oszlopok az építészetben), az alakok testtartása a szobrokon, festményeken sokszor meghökkentő, a képek túlzsúfoltak. Sok színt alkalmaz a barokk, a fény és árnyék kontrasztját is használja. Kezdetben egyházi célokat szolgát, később elterjedt az uralkodói hatalom kifejezőjeként, végül a polgárság is átvette.
 
Copyright 2016. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz