4.4 - Tortura

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Egyetemes töri > 1492utan
A felvilágosodás
A felvilágosodás tudományos előzményei
XVI.-XVII. században a természettudományok fejlődése nagy hatást gyakorolt a filozófiai gondolkodásra.
Kopernikusz: heliocentrikus világkép a geocentrikussal szemben, Kepler: törvények a bolygók mozgásáról; Galilei: bolygók mozgása „Eppur si muove És mégis mozog (a Föld).
Newton: matematikus, fizikus, mechanika törvényei, tudományos kutatás módszertana.
Roger Bacon: empirizmus: a tapasztalat minden ismeretünk forrása.
Descartes: matematikus; racionalizmus: a világ megismerése az ész által; a tiszta és a logika képes arra, hogy az igazságot megismerje (ratio).
Kialakul az a nézet, hogy a világot nem Isten kifürkészhetetlen akarata működteti, hanem világos és emberi ésszel megérthető és megismerhető törvények.
Társadalmi előzményei: az angol alkotmányos monarchia létrejötte 1689-ben, ill. a francia abszolutizmus, mely a XVII-XVIII. században megőrizte a kiváltságos rendek hatalmát (nemesség, papság) és kiszorította a polgárságot, mely adóival valójában fenntartotta az államot, e visszásságot bírálták sokan.
Felvilágosodás fogalma, jellemzői
Új eszmeáramlat, amely a 17. sz. végén Angliában jelent meg, a 18. században kiteljesedett Franciaországban majd elterjedt Európában.
• a természet megismerhető az ész, a ratio segítségével - racionalizmus
• úgy vélték, a nevelés (felvilágosítás) révén minden ember, a társadalom felemelhető, átalakítható ( a társadalmi problémák oka a nép tudatlansága)
• az ésszerűség nevében át akarja alakítani a társadalmat. Ésszerűtlenek pl. az Isten kegyelméből uralkodó király, a születési előjogok, a dogmák és a vallási fanatizmus.
• alapelvek: vallási türelem (tolerancia), szabadság, egyenlőség
Szabadságon a szólás- és vallásszabadság mellett a rendi korlátok lebontását értették,
egyenlőségen pedig azt, hogy minden embernek vannak elidegeníthetetlen természetes jogai (ma emberi jogoknak nevezzük ezeket), úgymint az élethez (annak biztonságához és méltóságához), a szabadsághoz és a tulajdonhoz.
A hatalom és az egyének között társadalmi szerződés jött létre,
ami az államot bízta meg az emberi jogok védelmével,
cserébe az egyén lemondott jogainak egyéni érvényesítéséről (pl. az önbíráskodásról) és részt vállal az állam fenntartásában (adófizetés).
A felvilágosult gondolkodók terjeszteni akarták az új ismereteket. Ebben segítségükre szolgált, hogy a XVIII. században egyre több a könyv, az emberek egyre többet olvasnak.
A felvilágosodás legnagyobb munkája is egy könyv, a francia Enciklopédia. (kötetei 1751 és 1772 között íródtak, szerkesztői Denis Diderot és Jean d'Alembert, a cikkek minden témakört felölelnek, írásában a kor legtöbb jelentős gondolkodója részt vett.)
A felvilágosodás elsősorban a polgárság, a szalonok és az udvari elit körében lett népszerű.
LEGFONTOSABB KÉPVISELŐI
John Locke (1632-1704)
Angol orvos, filozófus; művei: Értekezés az emberi értelemről, Levél a vallási türelemről, Polgári kormányzatról .
- államelmélete: az ember természeti jogainak egy részét (szabadság és tulajdon) önkéntes szerződésben átruházza az államra, ez a társadalmi szerződés. Az állam feladata az emberek személyes szabadságának és tulajdonának védelme, a nemzetnek joga van ezt felbontani, ha az állam nem teljesíti feladatát. (az uralkodói hatalom tehát nem Istentől ered, hanem megbízás útján keletkezik.)
Nem ismeri el az állam jogát a vallási életbe való beavatkozásra.
A legjobb államforma az alkotmányos monarchia szerinte.

Charles de Secondat Montesquieu (1689-1755)
A törvények szelleme című művében vizsgálja, hogy milyen összefüggés van a törvények és a természet, a kormányzás elve, a hadsereg, az alkotmány, az éghajlat, az erkölcsök, a kereskedelem, a pénz és a vallás között.
Szétválasztja a hatalmi ágakat:
Kizárólag a hatalom megosztásában látja a zsarnokság felszámolását.
Hatalommegosztás elve: ha a hatalom nincs egy kézben, nem lehet visszaélni vele
Nagy fontosságot tulajdonít a törvényességnek, amelyet a szabadság biztosítékának tekint. A törvényeket választott testületnek kell meghozni. A választójogot még jövedelmi, vagyoni és műveltségi cenzushoz kötné, mivel a szegény és iskolázatlan embereknek nincs önálló véleménye.
A politikai gondolkodás fő kérdése a szabadság, ami annyit tesz, hogy mindenki megteheti azt, amit a törvények megengednek. Montesquieu szerint egy ország földrajzi adottságai meghatározzák (determinálják) az ország társadalmi, politikai rendszerét.
Irodalmi munkássága: Perzsa levelek.

Jean-Jaques Rousseau (1712-1778)
- francia filozófus, író; műve: Társadalmi szerződés, Emile, avagy a nevelésről; Vallomások, Új Heloise.
- népfelség elve (népszuverenitás) = a hatalom birtokosa közvetlenül a nép, akitől a hatalom ered
- az egyén érdeke alá van rendelve a közösség érdekének
- nincs szükség sem hatalommegosztásra, sem képviseleti rendszerre
- legjobb államforma: közvetlen demokráciával működő köztársaság
- Vagyoni egyenlőtlenség csökkentésére törekedett. A magántulajdon a problémák legfőbb forrása.
A szerződés az egyedek és a közösség között áll fenn.
A társadalmi szerződés alapján a királyokat a nép választotta meg azért, hogy a köz javára uralkodjanak. Ha egy király rossz uralkodó vagy zsarnok, a nép le is válthatja, vagy akár meg is ölheti. ( Kálvin: zsarnokölési elmélete) A későbbi forradalmi mozgalmak (pl jakobinusok) Rousseae elméletéből indultak ki.
Közvetlen demokrácia eszméje: a nép követei nem képviselői, hanem csak megbízottai a népnek, ezért végleges megoldást nem köthetnek – népszavazással érvényesíthetőek a törvények, döntések.
Francois Marie Arouet, azaz Voltaire (1694-1778)
- francia filozófus, író; művek: Angliai levelek, Candide; Filozófiai levelek
-          támadta az egyházat, mint az elnyomó hatalom ideológiai támaszát; a „tudatlanság támogatóját”
-          deista volt: Isten létét elismerte, de szerepét csak a teremtésre korlátozta. A működésébe nem szól bele.
Egyházellenes („Tiporjátok el a gyalázatost!”), egész életében írásaiban következetesen küzdött az egyházi önkény ellen, a vallási megosztottság ellen. Az egyház tanítása szerint ugyanis a királyok Isten kegyelméből uralkodnak, ezért minden lázadás jogtalan ellenük.
A felvilágosodás következményei
Minden gondolat mozgásba lendült, megjelentek a máig is érvényes demokratikus eszmék: hatalom megosztása, népszuverenitás, természetes és elidegeníthetetlen emberi jogok.
Új társadalomfilozófia és a liberalizmus alapjait hozták létre.
A tudományok kitörtek az egyházi felügyelet alól, és lendületesen fejlődtek
Megjelent a haladás eszméje.
• Az új elvek nagy hatással voltak az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat, az USA alkotmány, a francia Emberi és polgári jogok nyilatkozatának megalkotására, valamint az amerikai függetlenségi háború és a nagy francia forradalom menetére.
• Európa keleti részén is elterjedtek a felvilágosodás eszméi, de erős polgárság hiányában itt uralkodói reformok bevezetését jelentette, ezt nevezzük felvilágosult abszolutizmusnak.
 
Copyright 2016. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz