5.2 - Tortura

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Magyar töri
5.2    Erdély sajátos etnikai helyzete; a hazai reformáció és a barokk kulturális hatása
Erdély a kora feudális időktől 1541-ig külön földrajzi-történeti egységnek számított a magyar királyságon belül. Élén a király által kinevezett vajda állt. Területe három (négy) népnek (etnikumnak), a magyarnak, a románnak és a németnek (szásznak) adott otthont. A magyar nép az eltérő történelmi fejlődés következtében két csoportból, a magyarokból és a székelyekből állt. (Társadalmuk tagozódásában, életmódjában, s jogaiban is különbözött a két csoport.)
Erdély lakói közül a románok nem rendelkeztek kiváltságokkal. A magyarok, a székelyek, valamint a szászok viszont már a középkori Magyarország keretei között megszerzett jogokkal illeszkedtek a török politika akaratából önállósuló Erdély társadalmába. Ők alkották az úgynevezett három nemzetet (Kápolnai Unió, 1437), azokat a csoportokat, akik beleszólhattak Erdély ügyeinek intézésébe. (politikai nemzetek) A korabeli politika rendi alapú, a rendi nemzeteknek még nincs etnikai tartalma (a magyar etnikum két rendi nemzetet alkot, a román egyet sem).
1600 körül kb. 800 ezer (magyar és román 550 ezer, székely 180 ezer, szász 100 ezer) lakosa volt Erdélynek. Keleti részén székelyek, főleg délen szászok, a hegyvidékeken románok, míg a folyóvölgyekben és az Alföldön magyarok éltek.
Társadalom
A fejedelem: gazdagságát a családi és a kincstári birtokok együttes jövedelme határozta meg, a fejedelem volt az egyetlen igazi nagybirtokos, szinte korlátlan ura volt Erdélynek.
A nemesség: 300-400 birtokos család volt, szétaprózott birtokokkal.
A leggazdagabbak: Kendiek, Apafiak, Csákyak, Bánffyak, somlyai Báthoryak, iktai Bethlenek, Wesselényiek.
A nemesség nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is gyenge volt, az erdélyi országgyűlésen csak akkor vehettek részt, ha személyre szóló meghívót kaptak.
Jobbágyság:
A síkvidéken magyarok - háborúkban nagy veszteségeket szenvedtek;
a hegyvidékeken románok - a háborúk kevésbé sújtották őket, havasalföldi bevándorlókkal még gyarapodtak is.
Etnikai kép
Románok
A XVI. század végétől jelentős betelepülési hullám figyelhető meg. Túlnyomórészt hegyvidékeken telepedtek le, vándorló pásztorkodást folytattak, csak egy részük élt letelepülve, jobbágytelken gazdálkodva (juh, szarvasmarha; és termékeik után adóztak). Egy szűk csoportjuk felemelkedett és integrálódott a magyar nemességbe (Kendeffyek, Macskássiak).
Székelyek
A székelyek sajátos területi és önkormányzati egységeikben, a székekben éltek, s a fegyveres szolgálat fejében időről időre fogyó előjogaik voltak. Középkori, nemzetiségi alapon nyugvó társadalmuk (3 rend: főemberek, lovon szolgáló "lófők", gyalogos "község") a XVI. század közepére felbomlott.
Az elszegényedett, katonáskodni már nem akaró/tudó, előkelők szolgálatába álló székelyek jobbágyi sorba kerültek, de régi szabadságjogaikra hivatkozva igyekeztek kibújni az adófizetés alól is (Báthory Zsigmond 1601-ben megerősítette régi szabadságjogaikat).
Csakhogy így a székely katonaság száma nagyon lecsökkent, ezért Bethlen Gábor 1622-ben elrendelte, hogy az a székely, aki a jobbágyi státuszt választja, köteles adót fizetni – sokan újra katonáskodni kezdtek, vagy elvándoroltak Székelyföldről (így a székelyek kb. 15000 fős sereget tudtak kiállítani).
Békeidőben a székelyek közül kerültek ki a fejedelmi testőrség tagjai.
Szászok
A szászok a székelyekhez hasonlóan székekbe szerveződtek. Teljes belső ónkormányzattal rendelkeztek, irányítójuk Szeben városának polgármestere volt -  maguk választhatták meg elöljáróikat, tisztségviselőiket. A szászok főleg iparosok és kereskedők voltak, és mentesültek a földesúri fennhatóság alól. Állami adójukat közösen fizették, és a katonai szolgálatot pénzzel váltották meg. A városok vezetését gazdag kereskedők, iparosok alkották.
A szász földművesek nem jobbágyként éltek. A XVI-XVII. században is megőrizték középkori eredetű kiváltságaikat:
- A XVII. században azonban kiterjesztették rájuk is a fejedelmi bíráskodást, városaikban idegenek is vehettek házat. A szász városok (Brassó, Beszterce, Segesvár) az ország legszebb, leggazdagabb városai voltak.
Vallási kép
A reformáció először a szász városi polgárság körében terjedt (evangélikusok);
a magyarok körében a kálvinizmus terjedt el; de az unitárius vallás is gyökeret vert
a székelyek nagy része katolikus maradt;
a románság megmaradt ortodox hitűnek.
Vallási türelem
Míg máshol vallásháborúk dúltak, Erdélyt a vallási türelem jellemezte: Európában egyedülálló módon biztosított a felekezetek együttélése, ennek egyik oka Erdély vallási sokszínűsége, hogy a felekezeti megoszlás nagyjából egybeesik a politikai-rendi megoszlással (katolikus székelyek, evangélikus szászok, református magyarok és görögkeleti románok).
- 1557-ben az erdélyi országgyűlés kimondta a katolikusok és evangélikusok;
- 1564-ben az evangélikusok és a reformátusok egyenjogúságát
- 1568-ban, a tordai országgyűlésen pedig a János Zsigmond által is támogatott unitáriusok szabad vallásgyakorlását (ezek után az erdélyi ún. 4 bevett vallás: katolikus, református, evangélikus, unitárius).
A REFORMÁCIÓ ELTERJEDÉSE. A magyarországi reformáció a németországival szinte azonos időben, és hasonló tartalommal alakult ki A kettős királyság korszakában János király és 1. Ferdinánd fontosabb dolgokkal volt elfoglalva, mint a katolikus vallásegység megóvása. Később a hódoltságban is gyorsan terjedt a reformáció. A török érzéketlen volt a keresztény vallási irányzatok közötti különbségekre, de a reformációban a keresztények megosztottságát látta.
Az új hit terjedésének legfőbb oka az anyanyelvűség volt. Az anyanyelven olvasható Szentírás és hallható prédikáció vonzó volt. Sokan elfordultak a katolikus egyháztól, amely a mise szertartásában a latin nyelvűséghez ragaszkodott.
A HITVITÁK KORA A reformáció terjedését hitviták kísérték. A reformáció tanait hirdetők nyilvános vitákon ütköztették hitelveiket. Vitáztak a katolikusokkal, s a különféle protestáns irányzatok követői egymással. A viták templomokban, vagy valamilyen szellemi tekintély, illetve politikai hatalmasság) színe előtt zajlottak. Kiemelhető a protestáns irányzatok között (1566: Mélius Juhász Péter és Dávid Ferenc hitvitája János Zsigmond erdélyi fejedelem jelenlétében
Korai reformátorok (Luther hívei): Dévai Bíró Mátyás (az első magyar ábécéskönyv szerzője); Heltai Gáspár (a XVI. század leghíresebb nyomdásza)
A lutheri irányzat egyeduralmát Magyarországon a 16. század közepétől a reformáció kálvini vagy helvét (= svájci) irányzata döntötte meg. A kálvinista hit elsősorban a mezővárosi és a falusi parasztság körében terjedt. Követői a kálvinizmus vallási és főleg társadalmi tanai iránt lettek fogékonyak. Az ellenállási jogról szóló tétellel (a zsarnokölés elmélete) a nemesek a rendi ellenállást, a parasztok pedig az urakkal való szembenállás lehetőségét igazolták. Azt is vonzónak találták a kálvinizmus hazai hívei, hogy elveik szerint az életüket egyéb területeken irányító hatalmakat kirekeszthetik az egyházi ügyekből.
Kálvinisták: Kálmáncsehi Sánta Márton, Mélius Juhász Péter (Megfogalmazta a debrecen-egervölgyi hitvallást)
A kálvinizmus túlsúlyát az 1560-as évektől kezdve az antitrinitarizmus veszélyeztette. A szentháromság-tagadó és csak az Atya Isten voltát elismerő vallás elsősorban Erdélyben terjedt. Kisugárzási központja maga a gyulafehérvári udvar volt, élén János Zsigmonddal, aki szintén ebben a hitben élt. Az uralkodó udvari papja, a kiváló képességű Dávid Ferenc (1510-1579) lefektette az unitárius vallás máig érvényes tanait (1568). Az unitárius egyház sikeres térítő munkát végzett Kelet- és Dél-Magyarország kálvinista lakosainak körében.
A magyarországi protestáns egyházszervezetek az 1560-as években szilárdultak meg. A lutheránusok, a kálvinisták, az unitáriusok egyházkerületekbe (püspökségekbe), azon belül egyházmegyékbe szerveződtek. Az egyházkerületet a püspök irányította, akit szuperintendensnek neveztek, az egyházmegye élén pedig az esperes állt. Az egyházkerületek - ellentétben a központosított római katolikus egyházzal - önállóan, egymástól is függetlenül működtek.
A felekezetek egymáshoz való viszonyát Erdélyben egészen egyedülállóan szabályozták. A királyi Magyarországon a 16. században lényegében nem üldözték a reformált vallások híveit, s szabadon ápolhatták hitüket a hódoltság lakosai is.
BIBLIAFORDÍTÁS, A reformáció óriási ösztönzést nyújtott az anyanyelvű irodalom kibontakozásához. Több részfordítás után (Pesti Gábor: 4 evangélium fordítása (Bécs, 1536), szótár és mesegyűjtemény; Sylvester János: Újtestamentum fordítása (Sárvár közelében, 1541) 1590-ben napvilágot látott az első magyar nyelvű teljes Biblia, Károli Gáspár gönci lelkész fordítása, mely stílusával az irodalmi és a népnyelvre egyaránt nagy hatással volt. Mivel a Bibliát a Gönchöz közeli Vizsolyban nyomtatták, máig vizsolyi Bibliának nevezik.
A KÖNYV. A reformáció hamar felismerte, hogy a hitelvek és a műveltség terjesztésének leggyorsabb eszköze a könyv: a reformáció tehetős hívei nyomdákat állítottak fel. A könyvek ára lezuhant, luxuscikkből használati tárggyá vált. A reformáció idején jelent meg a mai értelemben vett olvasó, akik között megnőtt a világiak aránya.
ISKOLA. A hit terjesztésében és megerősítésében a protestánsok nagy szerepet szántak az iskoláknak. A protestáns főiskolák erős önkormányzattal rendelkeztek, s belső életükben a szigorú szabályokkal megregulázott diákoknak fontos szerep jutott.
Protestáns iskolák: • Sárospatak, Pápa, Debrecen, Sopron, Eperjes • protestáns főiskola: Gyulafehérvárott 1622-től
A MAGYAR NYELV ÁPOLÁSA. A magyarországi humanizmus a reformációval összekapcsolódva az anyanyelv tudatos ápolását eredményezte. Elterjedt a magyar nyelvű liturgia és a nagy lutheri újítás: az anyanyelvi éneklés. Az anyanyelvű világi költészet legnagyszerűbb művelője Balassi Bálint (1554-1594) volt, akire nagy hatást gyakorolt nevelője, Bornemisza Péter evangélikus lelkész, szenvedélyes hitvitázó, vitriolos tollú egyházi író. (Később Balassi áttért a katolikus hitre.) Balassi verseit szerelmeiről, a végvári életről, Istenhez való viszonyáról nem csupán kedvtelésből jegyezte fel anyanyelven.
A „KERESZTÉNYSÉG VÉDŐBÁSTYÁJA” GONDOLAT - „HAZA” ÉS „NEMZET”. Balassi a török elleni harcokban esett el, Esztergomnál (1594). Utolsó szavai ezek voltak: „Te katonád voltam, Uram, és a te seregedben jártam.” A végső üzenet kifejezi, hogy a honi vitéz a kereszténység védelmét tartotta legfőbb feladatának. Ezért terjedhetett el az a felfogás, hogy Magyarország a „kereszténység védőbástyája”.
A nemesség általában szűkkeblűen csak önmagát sorolta a nemzethez. A nemzet és a nép azonosítása is a protestáns prédikátoroknál bukkant fel, az 1530-as évek végétől. A 16. század folyamán a hazai értelmiség kialakította a társadalmi kötöttségek fölé emelkedő haza- és nemzetképzeteket.
ELLENREFORMÁCIÓ A KIRÁLYI MAGYARORSZÁGON. (rekatolizáció).
Kiemelkedő alakja az 1616-ban esztergomi érsekké lett jezsuita szerzetes, Pázmány Péter (1570-1637), munkáját egykori rendtársai, a jezsuiták segítették Az ő közreműködésével közel harminc protestáns főúr rekatolizált. Pázmány a nemesség vallásegységének helyreállítására törekedett, a nemesi előjogok sérelme nélkül.
A hitvitákban is megedződött Pázmány továbbfejlesztette a magyar prózát. Irodalmi munkásságánál is fontosabbnak tartotta a katolikus szellemű iskolák létrehozását, hiszen az országban óriási hiány volt képzett papokból. Több iskolát alapított, szerte az országban. Az esztergomi érseki székhelyen, Nagyszombat városában 1635-ben egyetemet alapított (hittudományi és bölcsészettudományi karral), amely különböző névvel és helyeken, de azóta is folyamatosan működik (ma: Eötvös Loránd Tudományegyetem).
• Káldi György (a pozsonyi jezsuita kollégium főnöke): első katolikus bibliafordítás (1626)
• Építészet: - Jezsuita templomok: - Nagyszombat (1629-37): Pázmány Péter irányításával, Esterházy Miklós támogatásából épült.
- Kassa (Báthory Zsófia mecénási támogatásával épült)
- Kastélyok: Grassalkovich-kastély (Gödöllő);  Esterházy-kastély (Kismarton és Fertőd), Savoyai-kastély (Ráckeve)
• Festészet: Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása (1724)
• Irodalom: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, Mikes Kelemen: Törökországi levelek
 
Copyright 2016. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz