5.3 - Tortura

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Magyar töri
 
 
RÁKÓCZI - SZABADSÁGHARC

 
1.      A szabadságharc előzményei
 
Az 1699-es Karlócai-béke szentesítette Magyarország felszabadulását a török alól, a Temesköz kivételével. Mivel azonban a török kiűzése Habsburg-vezetés alatt történt meg, ezért nagy árat kellett fizetni.
 
A béke - török kiűzésének következményei:
 
       A politikai erőviszonyok a Habsburgok számára változik előnyösen, a magyar rendek kárára
 
       1687-ben a pozsonyi o.gy.-en lemondanak a rendek a szabad királyválasztás jogáról a Habsburgok javára, s lemondanak az ellenállási záradékról is
 
       Az udvar a felszabadított területeket meghódított, új szerzeménynek, tartománynak tekinti
 
    Az egykori birtokosok visszakaphatták földjeiket, ha:
 
       Jogosultságukat törvényesen igazolni tudták, ill. •            A kincstárnak lerótták a 10%-os fegyverváltságot
 
    Az ügyek intézését az Udvari Kamara alá tartozó Újszerzeményi Bizottság végezte
 
    A katolikus egyház minden további nélkül megkaphatta volt birtokait, mentességet élvezett
 
       Erdélyt nem egyesítették Magyarországgal, külön igazgatás alá helyezték (Diploma Leopoldium)
 
       Felerősödött újra az ellenreformáció
 
       Az adókat többszörösére emelték
 
       Új adófajták jelentek meg: Kvártély - katonák elszállásolása; forspont - katonák szállítása; porcio - hadsereg ellátása
 
       Megszűnt a magyar hadszervezet, a magyar várrendszer katonáit, a „vitézlő rend" tagjait (hajdúk, kurucok, magyar katonák) végkielégítés nélkül szélnek eresztették, s a jobbágysorba süllyedés fenyegette őket
 
L Lipót (1657-1705) politikája és a háborús szenvedések a magyar társadalom jelentős részét szembeállították a di­nasztiával. 1697-ben lázadás tör ki Tokaj-hegyalján, zömmel a parasztság részvételével, amelyet a császáriak még gyorsan levernek.
 
Ám a rendi sérelmek a nemesség körében is elégedetlenséghez vezetett. Bercsényi Miklós felvidéki főnemes indította el a szervezkedést, megnyerve az ügynek lI. Rákóczi Ferencet, az erdélyi fejedelmek örökösét, egyben az ország legnagyobb birtokosát. /II. R. F.: Apja I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, a Wesselényi-összeesküvés résztvevője, anyja Zrínyi Ilona volt. Mostohaapjával, Thököly Imrével ott volt Bécs 1683-as török ostrománál, majd 1685-1688 között anyjával az ostromlott munkácsi várban élt. A kapituláció után a várat elvették családjától, gyámja Kollonich Lipót esztergomi érsek lett. Jezsuiták nevelték Csehországban, Habsburg-hű szellemben, a prágai egyetemen logikát, retorikát, matematikát, műszaki és hadi tudományokat tanult, magyarul csaknem elfelejtett. Sáros megye főispánjaként nem vállalta el az 1697-es hegyaljai felkelés vezetését./ Bercsényi hatására és a megtorlás kegyetlensége miatt azonban 1700-ban szervezkedni kezdett, s XIV. Lajos francia királytól is segítséget kért. Elárulták, 1701-ben Bécsújhelyt börtönbe zárták. Felesége segítségével megszökött és Lengyelországba menekült. Brezan várában keresték fel a tiszaháti felkelők, akiknek kérésére 1703-ban hazatért. Rákóczit tehát személyes érdekei is motiválták. A szabadságharc így az egymástól függetlenül szerveződő parasztfelkelés és nemesi mozgalom összekapcsolódásából nőtt ki.
 
Külpolitikai feltételek:
 
A spanyol örökösödési háború (1701-1714) kedvező alkalmat nyújtott a szervezkedéshez. Lipót kivonta a császári sereget az országból, a magyaroktól is segítséget kért (katonák, pénz), ugyanakkor megint adót emelt. Esze Tamás, Kiss Albert a toborzást a szervezkedésre használták fel, felkeresték Rákóczit, kérték álljon a Tiszaháti parasztság élére.
 
2.      A szabadságharc menete
 
1703 tavaszán Rákóczi kiadja a Brezáni kiáltványt, melyben a Habsburgok ellen harcba hív minden „nemest és nemtelent". (Cum Deo pro Patria et Libertate! - Istennel a hazáért és a szabadságért!) Célja a törvénytelen iga alól felszabadítani az országot.
 
Rákóczi kiáltványa alapján összegezhetjük a szabadságharc kitörésének okait:
 
     
  • a szabad      királyválasztás jogának elvétele
  •  
  • a II. András által kiadott Aranybulla ellenállási      záradékának eltörlése
  •  
  • a magyar várkapitányok      leváltása, a visszavett birtokok az újszerzeményi jog alapján idegenek      kezére kerülnek, nem a magyar tulajdonosok kapják vissza.
  •  
  • A felszabadítás költségeit magas hadiadóval fizettették meg, ezzel      romlásba döntve a parasztságot
 
Rákóczi tehát a Magyarországot ért sérelmek miatt indított szabadságharcot, és politikai ígéreteivel maga mellé tudta állítani mind a nemességet, mind a parasztságot. Rákóczi a külpolitikai helyzet ismeretében kezdte meg a szabadságharcot - a spanyol örökösödési háború, XIV. Lajos mint potenciális szövetséges.
 
A nemesség kezdetben csak parasztlázadást lát a mozgalomban, a szervezetlen kurucokat Károlyi Sándor Dolhánál szétveri, de magát a szervezkedést nem tudja megállítani. Bercsényi a lengyel zsoldosokkal az Alföld felé nyomul, októberre a Duna-Tisza köze és a Felvidék jelentős része a kurucok kezére kerül.
 
·   A szabadságharc szempontjából létfontosságú a nemesség és parasztság egy táborban tartása – azaz az érdekegyesítés. A felkelés sikerét, ill. tartósságát a két nagy társadalmi rétegnek: a parasztságnak és a birtokosságnak az egymásra találása biztosíthatta. Az érdekegyesítést Rákóczi két parancsa segítette elő:
 
1704. évi vetési pátens, amelyben a hadba lépő katonáknak és közvetlen családtagjainak az állami és földesúri szolgáltatások alól mentességet ígért.
 
Gyalui pátens: tiltotta a nemesség, a kastélyok elleni fellépéseket, a fegyelem erősítése érdekében hadi rendtartást adott ki.
 
Intézkedései hatására a nemesség zöme is csatlakozott, a főpapok azonban ellenségei a szabadságharcnak (kivéve Telekessy egri püspök).
 
A Dunántúlon és Erdélyben váltakozó volt a hadiszerencse: hol császári, hol kuruc kézen voltak a területek. 1704 nya­rán épp kuruc kézen, ezért az erdélyi rendek 1704 júniusában Rákóczit fejedelmükké választották.
 
• A kuruc seregek 1703-04 során elfoglalták a Tiszántúlt, a Duna-Tisza közét, a Felvidéket Érsekújvárig. Azonban az egyetlen nagy nyíltszíni csatában, Nagyszombatnál (1704. dec. 26.) Rákóczi vereséget szenvedett Heister generálistól.
 
•1705-ben Bottyán elfoglalta a Dunántúlt, és Szentgotthárdnál (1705. dec. 13.) legyőzte Heister hadseregét.
 
A kuruc hadsereg
 
       nagyrészt lovasságból állt, kevés volt a gyalogos, szinte alig voltak képzett tisztek.
 
       A hadseregszervezés alapját az ún. „mezei hadak", e főleg parasztokból álló irreguláris csapatok alkották.
 
       Kísérlet történt a reguláris hadsereg kiépítésére, amelynek legfontosabb egységei az udvari ezredek voltak. Ezek­ben három fegyvernem volt: lovasság, gyalogság, tüzérség.
 
       Ám a szabadságharc alatt végig a mezei hadak voltak túlsúlyban.
 
       Az összehangolt manőverekben a császáriak voltak fölényben, a kurucokra a portyázó könnyűlovas forma volt jellemző.
 
      Hiányosság volt még az is, hogy a vezetők között alig voltak nem nemesi származásúak.
 
• A sereg vezetői: Bercsényi Miklós (főgenerális), Károlyi Sándor (mezei hadak parancsnoka), Ocskay László, Bottyán János, Esze Tamás. A kuruc sereg a várostromban sem jeleskedett.
 
A vetési pátens miatt egyre többen álltak hadba. A kuruc hadsereg létszáma megközelítette a 70 000 főt. A vallási megosztottságot úgy tompították, hogy engedé­lyezték a három nagy felekezet: katolikus, evangélikus és református szabad működését.
 
Ugyanakkor a szabadságharc sorsa alapvetően nem a magyarországi hadszíntéren dőlt el. A nyugati hadszíntéren a Habsburgok 1704 nyarán Höchstadtnál vereséget mértek a franciákra, ezután a reális cél már csak a méltányos béke lehetett.
 
1704-től megindulnak a béketárgyalások, az osztrákok azonban semmi komoly engedményre nem voltak hajlandóak.
 
1705 - Szécsényi országgyűlés: a magyarországi rendek szövetséget kötöttek (konföderáció).
 
             A rendek vezérlő fejedelemmé választották Rákóczit.
 
             A fejedelem mellé 28 tagú szenátust rendeltek, vezetője Bercsényi. A tagokat Rákóczi nevezte ki, feladata a belpo­litika.
 
             Rákóczi teljhatalommal intézte a külpolitikát, a katonai- és pénzügyeket.
 
             Az iratok kiadását a kancellária végezte Ráday Pál irányításával.
 
             A gazdasági ügyek intézésére Besztercebányán létrehozták a Gazdasági Tanácsot, melynek fő feladata a hadsereg ellátása.
 
             A költségek fedezésére a fejedelem pénzt veretett rézből (libertas), de ez hamar elértéktelenedett.
 
Rákóczi gazdaságpolitikája:
 
 
 
 
    kezdetben birtokainak jövedelméből finanszírozta;
 
    mint fejedelem felhasználta a regálékat, a monopóliumokat;
 
    eleinte jelentős a francia király, XIV. Lajos pénzügyi támogatása is;
 
    később rézpénz;
 
    Állami manufaktúrák. Elősegítették posztókészítő, puskapor és fegyvergyártó manufaktúrák alapítását;
 
    Az igényesebb fegyvereket importálták;
 
    Általános adórendszer megfogalmazása, amely azonos elv szerint terhelt mindenkit.
 
 
 
1705.: I. Lipót meghal, új uralkodó I. József (1705-1711). Időhúzás céljából hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni.
 
• 1706 elejére a Dunántúlt, 1707-ben Erdélyt sikerült elfoglalni (ekkor tudták beiktatni). Ekkor legnagyobb a kurucok által elfoglalt terület – a szabadságharc tetőpontja. Viszont az elhúzódó háború miatt a nemesség egy része szembe­fordult a fejedelemmel (jobbágyai katonáskodása miatt csökkennek jövedelmei, tart a jobbágyok felszabadulásától), s a parasztág is elkedvetlenedett a háború terhei, ill. a jobbágyfelszabadítás elmaradása miatt.
 
E légkörben kerül sor 1707-ben az ónodi országgyűlésre, amin:
 
-          megszavazzák azon adókat, amelyeket a köztehervise­lés alapján a nemesekre is kivetettek, jövedelmük alapján (ez nemcsak a nemeseket, hanem az eddig az adófizetés alól felmentett harcoló parasztokat is felháborította).
 
-          További elégedetlenség: a nemesnek nem tetszik, hogy a jobbágy mentesül a földesúri terhek alól; a jobbágyok hajdúszabadságot szeretnének, de nem kapják meg.
 
-          Itt kerül sor I. József és a Habsburg-ház trónfosztására - detronizáció. E lépés célja a nemzetközi elismerés reménye, ill. lehetetlenné kívánták tenni a megegyezést a dinasztiával.
 
1708 - Rákóczi a megüresedett trónra Frigyes Vilmos porosz trónörököst hívta meg. Egy, a Vág folyó völgyében vezetett hadjárattal akart utat nyitni számára Magyarország felé. A kuruc főerőket Trencsénnél a császáriak legyőzték. A csata fordulópont a szabadságharc katonai történeté­ben. Ezután folyamatosan csökkent a kuruc haderő létszáma és az általa ellenőrzött terület.
 
1708 - Sárospataki országgyűlés: a jobbágyságot a hajdúszabadság ígéretével akarták megnyerni, ez már kevés (és kései) volt a parasztoknak, sok viszont a nemességnek. A szabadságharc társadalmi bázisa az utolsó évekre vészesen elapadt.
 
Kedvezőtlenné vált a nemzetközi helyzet is, a franciák vereséget szenvedtek a spanyol örökösödési háborúban. XIV. Lajos tudatta Rákóczival, hogy békét köt, beszünteti az anyagi támogatását. (havi 10 000 tallér)
 
Az utolsó nagy csatában, Romhánynál (1710. jan. 22.) mindkét fél győztesnek hirdette magát, de a kurucok uralta terület vészesen fogyatkozott. Őszre a szabadságharc ÉK-Magyarországra szorul vissza. Pestisjárvány terjedt, amelyben meghalt az egyik legtehetségesebb katonai vezető, Vak Bottyán János is. A kuruc diplomácia kísérletet tett az oroszok megnyerésére, de ez valós eredményt végül nem jelentett.
 
1710-től ismét megindultak a béketárgyalások. Pálffy János, a császári erők élén álló labanc főúr tárgyalásokat kez­deményezett. A fejedelem 1711 elején Lengyelországba utazott, hogy a cárral (I. Péter) tárgyaljon, távollétében Károlyi Sándort időhúzó tárgyalások folytatására hatalmazta fel. Ezek a tárgyalások azonban - Rákóczi akarata ellenére - békekötéshez vezettek.
 
(A békekötés alapját a két fél azonos helyzetfelismerése jelentette. A spanyol örökösödési háború még nem ért véget, a bécsi udvar tehát le akarta zárni a mo.-i hadműveleteket, hogy haderejét a franciák ellen, fordíthassa: ennek érdekében hajlandó volt engedményekre is. Károlyi viszont felismerte az ország teljes kimerüléséből fakadó esetleges katasztrófát: az örökösödési háború váratlan befejeződése esetén Bécs teljes haderejét Mo, ellen fordíthatja, s ez esetben a megtorlás és a beolvasztás teljes lenne.)
 
1711. május - a majtényi síkon leteszik a fegyvert, majd Nagykárolyban aláírják a szatmári béke néven ismert megegyezést, amely:
 
-   A résztvevők számára amnesztiát adott. Hűségeskü ellenében Rákóczi és hívei kegyelmet kaphatnak, birtokaikat megtarthatják;
 
    a király tiszteletben tartja a nemesi és rendi jogokat; A rendeket sértő idegen intézményeket és méltóságokat megszünteti.
 
   az ország megtarthatja alkotmányos különállását, a király megígéri a protestánsok jogainak biztosítását, az o.gy. összehívását.
 
-               De nem állította vissza a szabad királyválasztást és az ellenállás jogát. -             Nem hozott létre magyar hadsereget.
 
Fennmaradt tehát a rendi dualizmus, a függetlenséget nem sikerült kivívni, de a rendi különállást elnyertük.
 
1703 és 1711 között szabadságharc folyt a magyar állam visszaállításáért és a sérelmek miatt. Mindez részeredményekkel zárult.
 
A szatmári béke az adott helyzetben egy, a kurucok számára ked­vező, míg az ország szempontjából reális kompromisszum volt. A kuruc mozgalomnak köszönhetően Magyarországon fennmaradt a rendi dualizmus. A szabadságharc nemzetközileg elszigetelődött, mert szövetségesei nem tudták támogatni, és a hozott intézkedések ellenére a szabadságharc önmagában nem volt képes a Habsburg uralommal szemben eredményesen harcolni. A nemesség és a jobbágyság között az érdekegyesítést nem sikerült fenntartani, végig fenn állt a kölcsönös bizalmatlanság és az érdekellentét is – pl. jobbágyi terhek megszűnése.
 
Rákóczi nem kért a kegyelemből, nem tért haza, az újrakezdés lehetőségét keresve Franciaországba utazott, de a franciák megváltoztatták viszonyukat az osztrákokkal. Ezért az emigráció Törökországba utazott. A porta Rodostóban jelölt ki számukra lakhelyet, Rákóczi itt élt hű embereivel (pl. Mikes Kelemen) 1735-ös haláláig.

 
Copyright 2016. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz