6.1 - Tortura

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Egyetemes töri > 1492utan
6.1. az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
XVI. Lajos abszolutista uralkodása sikertelen – minden reformkísérlete megbukott – miniszterekkel együtt
Amikor XVI. Lajos bejelenti a rendi gyűlés összehívását (1614 óta először) à politikai láz úrrá az országban; a polgárság öntudatára ébred (gyűlések, panaszfüzetek, röpiratok)
·   A harmadik rend a másik két renddel egyenlő képviselőt küldhet; együttes ülést és fejenkénti szavazást követel – edddig külön üléseztek és rendenként szavaztak.
·   A nemesség alkotmányos monarchiát, a polgárság jogegyenlőséget követel
·   Versailles-ban megnyitják a rendi gyűlést 1789. máj. 5-én
·   A harmadik rend képviselete Alkotmányozó Nemzetgyűléssé alakul (jún. 17; két évre alakul meg)-> labdaházi eskü, nem hagyják magukat feloszlatni
·   Párizsban nő a feszültség, júl. 12-én felkelés tör ki, majd Bastille ostroma (júl. 14) – forradalom.
·   A vidéki városok is új városi tanácsokat választanak, nemzetőrségeik próbálják fenntartani a rendet; parasztok: fosztogatások, nemesek gyilkolása
·   A vidéki hírek hatására az augusztus 4-i nemzetgyűlésen az egyház (tized), a nemesség és a városok (feudális mentességek) lemondanak (adó)mentességeikről; cserébe a király vétójogot kap
·   Augusztus 26-án kiadják az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát, mely megfogalmazza a jogegyenlőséget, a tulajdon sérthetetlenségét, a népfelség elvét, valamint a képviseleti rendszert
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elemzése
• Amerikai mintára (Függetlenségi Nyilatkozat) született.
Első változatát La Fayette fogalmazta, és Thomas Jefferson, az akkori párizsi amerikai követ is átnézte.
• kísérlet a felvilágosodás filozófiájának első gyakorlati alkalmazására
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának pontjai
Polgári szabadságjogok
• A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt.
• Minden ember szabadnak és egyenlőnek születik, az emberek között csak a társadalmi hasznosság szerint lehetnek különbségek.
• Mindenkinek joga van a szabadsághoz, a tulajdonhoz, biztonsághoz és az elnyomással szembeni ellenálláshoz.
• Mindenkit megillet a meggyőződés-, a vallás- és a sajtószabadság joga.
• Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.
Felvilágosodás elvei megjelennek még:
• Államhatalmi ágak szétválasztása
• Mindenki egyenlő a törvény előtt
• Arányos közteherviselés
• Népfelség elve
• „A törvény a közakarat kifejezése", megalkotásában minden polgár közvetlenül, vagy képviselője útján részt vehet.
• A képviselők számon kérhetők.
Jelentősége és hatása
• A francia gyerekek ebből tanultak olvasni.
• Az 1791-es alkotmány bevezetője lett.
• A benne megfogalmazott elvek a mai napig érvényesek, megtalál­hatók pl. az ENSZ alapokmányában is.
Összehasonlitás
Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat
• Az amerikai gyarmatosítók, az „idegen" uralkodó elleni lázadás terméke.
• Általános, a természetes emberi jogokat előtérbe helyező doku­mentum.
• Elvei megjelentek az USA 1787-es alkotmányában, hatott a francia forradalom politikusaira.
Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
• Évszázados struktúrákban gyö­kerező kiváltságokat rombolt le.
• A Függ.-i Nyil. mintájára készült, de annál részletesebb, a személyes és politikai sza badságjogokat definiáló do­kumentum.
• Elvi bevezetője lett az 1791-es alkotmánynak, mintaként szol­gált a későbbi alkotmányok el-veinek kidolgozásánáL
XVI. Lajos nem szentesíti a határozatokat; csapatokat rendel Versailles-ba. Csak  a tiltakozások, elégedetlenségek után (pl. asszonyok menete (okt. 5)  szentesíti a határozatokat; a türelmetlen tömeg éjjel betör a kastélyba, a királyi családot Párizsba (a Tuileriákba) menekítik, ahol az uralkodó kénytelen együttműködni a La Fayette vezette alkotmányos monarchistákkal.
 
Copyright 2016. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz