7.1 - Tortura

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Magyar töri
 
 
7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései
 
 
Gazdasági és társadalmi helyzet a XIX. század elején
 
Gazdaság
 
A napóleoni háborúk konjunktúrája idején megerősödött a robotoltató, háromnyomásos, külterjes gabonatermelés; modernizáció csak kevés helyen történt. A háború utáni dekonjunktúra miatt csökkentek a bevételek, a felhalmozott pénzvagyonokat a devalvációk (1812, 1816) értéktelenítették.
 
Társadalom
 
A nemességen belül az arisztokrácia modernizálta termelését, de a közép- és kisnemesség sora rosszabbra fordult, ezért közülük sokan a reformok támogatói lettek.
 
A polgárság számbelileg gyarapodott.
 
A parasztság továbbra is feudális kötöttségben élt, gyorsan növekedett a töredéktelkes és nincstelen zsellérek aránya.
 
Politika
 
A napóleoni háborúk alatt I. Ferenc és a rendek együttműködtek. Az ellentétek az 1811/12-es országgyűlésen bontakoztak ki a devalváció miatt, ezért a király 1825-ig nem hívott össze országgyűlést.
 
A reformkor
 
Magyarország történetében az 1830-48 közé eső időszak, amelyben a polgári-nemzeti átalakuláshoz vezető új politikai mozgalmak kibontakoztak.
 
- Kezdete: 1830 - Széchenyi „Hitel" c. könyvének megjelenése; - vége: 1848-as forradalom.
 
Célkitűzései: „Céljaink valának haza és haladás" (Kölcsey)
 
- a magyar nyelv ügye (gyakorlatilag ez már II. József nyelvrendelete óta napirenden van)
 
- nemzeti kultúra, nyelv ápolása; - gazdasági-társadalmi átalakulás, a polgári átalakulás.
 
A polgári átalakulás feladatai
 
Érdekegyesítés: a nemzeti célok megvalósítása érdekében a nemesség mellé fel kell sorakoztatni a jobbágyságot is, de ehhez a jobbágyságot is jogokhoz és tulajdonhoz kellett juttatni.
 
A jobbágyfelszabadítás - lehetséges útjai (örökváltság: a paraszt örökre megválthatja szolgáltatásait, ezzel megszűnnek kötöttségei és megkaphatja az általa használt telki állományt):
 
Önkéntes örökváltság: a paraszt és a birtokos közötti szabad megállapodás révén jön létre, de a zselléreket nem érinti.
 
Kötelező örökváltság: törvényileg előírt, kötelező jellegű jobbágyfelszabadítás. Típusai:
 
- általánosan kötelező örökváltság kárpótlással (kárpótlást fizetheti: 1. a jobbágy, 2. az állam, 3. a jobbágy és az állam együttesen); - általánosan kötelező jobbágyfelszabadítás kárpótlás nélkül.
 
A jobbágyfelszabadítás céljai:
 
jogegyenlőség biztosítása;                    szabad bérmunkás réteg kialakítása.
 
Nemesi előjogok és kötöttségek megszűntetése:
 
ősiség törvényének eltörlése;               adómentesség eltörlése (közteherviselés megvalósítása);
 
nem nemesek is viselhessenek hivatalt, lehessenek felperesek.
 
A vállalkozás szabadságának és lehetőségeinek megteremtése.

 
(Reform)országgyűlések
 
1825-27 (általában még nem tekintjük reform ogy-nek)
 
Kiemelkedő személyek: Felsőbüki Nagv Pál, Széchenyi István
 
- ogy. jogainak kiszélesítése, - magyar nyelvhasználat kiterjesztése, -MTA felállítása
 
1829-30
 
- magyar nyelvhasználat kiterjesztése - a Helytartótanácsban és a bíróságokon
 
- hadsereg kiegészítés: sorozás „kötéllel fogás" helyett sorshúzással, - a katonáskodás ideje 10 évre csökken
 
1832-36: Kiemelkedő személyek: Wesselényi Miklós Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc
 
- magyar legyen az ogy. nyelve            – örökváltság kérdése
 
- a törvények nyelve a magyar             - nem nemes is lehet felperes
 
- 3 rés az adómentességen (hídvám, ogy. költségei, armális nemesek adózása)
 
1839-40: Kiemelkedő személyek: Deák Ferenc
 
- politikai perek megszűntetése - önkéntes örökváltság elfogadása
 
- gazdasági és vallási kérdések
 
- az ogy.-ek feliratai és a megyék nyelve a magyar
 
- szabad gyáralapítás;              - részvénytársaságok és csődeljárás szabályozása
 
- megkezdődött a zsidóság emancipációja (szabad letelepedés, kereskedés, iparűzés)
 
1843-44
 
Kiemelkedő személyek: Klauzál Gábor
 
- A magyar lett az államnyelv.
 
- Nem nemesek is rendelkezhetnek nemesi javakkal, betölthetnek hivatalt.
 
- Lehetővé vált a protestáns hitre való áttérés.
 
1847-48
 
Kiemelkedő személyek: Kossuth Lajos, 1848. áprilisi törvények
 
 
A politikai élet meghatározó erői a reformkorban
 
Reform-ellenzék
 
1832-36: A reform-ellenzék célja az érdekegyesítés volt:
 
- az alsótáblán kezdetben többségben voltak; - ogy.-i ifjak (Lovassy László).
 
1839-40: Sikeres volt a fellépés a amnesztia ügyében, de utána az ellenzék csoportokra bomlott:
 
- centralisták (Szalay, Eötvös); - municipialisták (Kossuth, Szemere, Batthyány); - fiatal radikális demokraták (Irinyi,).
 
1847. márc. 15: Megalakult az Ellenzéki (Liberális) Párt., 1847. júl. az Ellenzéki Nyilatkozat közzététele.
 
Konzervatívok
 
1839-40: Kialakult a „fontolva haladók" csoportja Dessewffy Aurél vezetésével.
 
1846: Megalakult a konzervatív Párt, vezetői: Dessewffy Emil, Szécsen Antal.
 
A bécsi udvar
 
1829-30: A feszült politikai helyzetben az udvar engedményekre kényszerült.
 
1832-36: - Az udvar az alsótáblán többségben lévő reformutasítással ellátott követek miatt a megyegyűlésekre összpontosított: általában sikerült elérnie a reformpárti követutasítások visszavonását.
 
- Az udvar pereket indított (1835) Wesselényi Miklós Lovassy László és Kossuth Lajos ellen
 
1843-44: - Az udvar taktikája az volt, hogy mérsé­kelt reformjavaslatokkal megosztja az ellenzéket.
 
- Kossuth eltávolítása a Pesti Hírlaptól (1844)
 
1845: Bevezették az adminisztrátori rendszer.
 
Széchenyi és Kossuth reformprogramja
 
Széchenyi István
 
Életrajz: 1791-ben Bécsben született, apja Széchényi Ferenc, anyja Festetich  Julianna.
 
- Részt vett a napóleoni háborúkban (lipcsei csata).
 
- 1810-től nyugat-európai utazások (Anglia – a példakép). – barátság Wesselényi Miklóssal
 
- 1825-től részt vett az országgyűléseken. (1825 – MTA)
 
- 1848-ban a Batthyány-kormány minisztere, majd idegösszeroppanást kapott, Döblingben kezelték.
 
- 1860-ban öngyilkos lett.
 
Művek
 
- 1828: Lovakrul
 
- 1830: Hitel
 
- 1831: Világ
 
- 1833: Stádium
 
- 1841: Kelet népe
 
- 1842: Jelenkor szerkesztése
 
- 1847: Politikai programtöredékek
 
- 1859: Ein Blick
 
Program:
 
- Gazdasági elképzelések (radikális átalakulás):
 
ősiség (aviticitas) eltörlése; a kihalt családok birtokai ne szálljanak vissza a kincstárra (fiscalitas); örökösödési illeték;
 
birtokszerzés joga ius proprietatis) mindenkinek; azaz kötött földbirtok megszüntetése – polgári tulajdon
 
céhek, vámok, monopóliumok és a hatósági árszabás (limitatio) eltörlése;
 
úthálózat fejlesztése, folyószabályozások – közlekedés és így a kereskedelem fejlesztése.
 
- Társadalmi program (mérsékelt átalakítás):
 
önkéntes örökváltság; törvény előtti egyenlőség, nyilvános törvényszéki tárgyalás; megyei ügyvédség kialakítása;
 
részleges közteherviselés; a magyar államnyelvvé tétele.
 
- Politikai program (status quo):
 
Magyarországnak korlátozott autonómia a birodalmon belül.
 
Gyakorlati tevékenység: Magyar Tudós Társaság (MTA) finanszírozása, Nemzeti Kaszinó, lótenyésztés, lóversenyzés, folyószabályozások – Vaskapu, Lánchíd, hengermalom, dunai és balatoni gőzhajózás,
 
Kossuth Lajos
 
- 1802-ben a Zemplén megyei Monokon született, evangélikus nemesi családban, apja ügyvéd volt; - jogi tanulmányokat folytatott; a liberális nemesség vezetője lesz a reformkorban
 
- 1831: kolerabiztos Sátoraljaújhelyen;
 
- 1832: az Országgyűlési Tudósítások írója, szerkesztője;
 
- 1837-40: bebörtönözve;
 
- 1841-től a Pesti Hírlap szerkesztője (1844-ig);
 
- 1846-tól a Védegylet szervezője, majd igazgatója;
 
- 1847: az Ellenzéki Párt egyik vezetője;
 
- 1848: a Batthyány-kormány minisztere, majd az OHB elnöke;
 
- 1849: kormányzó-elnök, majd emigrált;
 
- 1894-ben meghalt Torinóban.
 
Művek
 
- 1832-36: Országgyűlési Tudósítások
 
- 1836-37: Törvényhatósági Tudósítások
 
- 1841-44: Pesti Hírlap
 
- 1841: Felelet Gróf Széchenyi Istvánnak
 
- 1851: Kütahyai alkotmány
 
- 1862: A Dunai Szövetség terve
 
Program
 
- Gazdasági elképzelések:
 
ősiség eltörlése, polgári tulajdonviszonyok kialakítása; kötelező örökváltság állami kárpótlással;
 
önálló nemzeti ipar, vámokkal védve.
 
- Társadalmi program: jogegyenlőség; közteherviselés; nemzeti érdekegyesítés; szabadságjogok.
 
- Politikai program: nagyfokú politikai és gazdasági önállóság a birodalmon belül; népképviseleti országgyűlés.


 
 
  

 
 
Copyright 2016. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz