8.1 - Tortura

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Egyetemes töri > 1492utan
AZ I. VILÁGHÁBORÚ LEFOLYÁSA, JELLEGE ÉS A BÉKÉK
Melyek voltak az első világháború kirobbanásának okai?
Az első világháború kitörésének hátterében az európai hatalmak érdekellentéteinek és a köztük lévő feszültségeknek sokasága rejlett, amelyeknek eredője a vezető ipari országok gazdasági vetélkedése a nyersanyagforrásokért, és a nem ipari országokban történő tőke-elhelyezési piacokért folytatott harc, a gyarmatok után való törekvés volt. Ezen hatalmak hagyományos politikája világpolitikai összefüggésben imperializmussá fejlődött, amely további gazdasági és politikai konfliktushoz vezetett.
Az I. világháború: Ausztria-Magyarország trónörökösének, Ferenc Ferdinándnak és feleségének 1914. jún. 28-án, Szarajevóban történt meggyilkolása jelentette a casus bellit (háborús okot). A Monarchia tízpontos, Szerbia szuverenitását sértő ultimátumot küldött a szerb kormánynak, amit az nem fogadhatott el. (Maga mellett tudhatta Oroszország és Franciaország támogatását.) A háborús felkészülésben előrébb tartó központi hatalmak politikusai úgy vélték, soha vissza nem térő alkalom kínálkozik a háború megindításához. Mivel az antant bízott a tartalékaiban, a központi hatalmak pedig pillanatnyi gazdasági és katonai fölényükben, a háborús gépezet mozgásba lendült: 1914. júl. 28-án a Monarchia hadat üzent a „bűnös" szerbeknek, augusztus elején Németország, Franciaország, és Oroszország is elküldték egymásnak hadüzeneteiket. Akcióba lépett a titkos diplomácia és a kémszervezetek is. Mindenki bízott a gyors győzelemben. Az antant haditervek az „első ökölcsapás" kivédésére, míg a központi hatalmak a német Schlieffen tábornok villámhá­borús tervére építették fel stratégiájukat.
A háború menete
1914
– Németo. Fro. ellen indul, 50 km. -re megközelítik Párizst, majd Marne folyónál ellentámadás      (szeptemberre kialakul az állóháború)
– Oroszo.:  hadműveletekbe kezd Galiciában és Ny- Poroszo. -ban
– OMM feladja támadó terveit a déli fronton, mivel célja az orosz előrenyomulás megállítása
– Mazuri-tavak: OMM győzelme Oroszo. felett
– Japán belép az antant oldalán (elfoglalja No. gyarmatait)
– Töröko. belép a központi hatalmak oldalán (új frontok nyílnak meg a Kaukázus vidékén)
– Helgoland: tengeri csata (No. veszít) + Anglia tenderi blokádja No. ellen
– összegzés: a villámháborús tervek nem valósultak meg
1915
– OMM-orosz front a Kárpátokban (márc.: Prsemysl váránál orosz győzelem, a monarchia a Kárpátok mögé vonul vissza)
– Londoni szerződés az antant és Olaszo. között (D-Tirol, Trieszt, Isztriai-félsziget, Albánia feletti protektorátus )
– Olaszo. belép az antant oldalán
– OMM áttörése Gorlicénél
– No. támadása K-Poroszo.-ban, ezzel elfoglalják Lengyelo-t
– Bulgária belép a központi hatalmak oldalán, ezzel Szerbia összeomlik
– a belgiumi Ypernnél a németek bevetik a harci gázt
– összegzés: központi hatalmak katonai fölénye, de a katonai sikereket nem tudják politikai eredményekre átváltani
1916
– No. célja: keleten tartani az előnyös pozíciót és nyugaton sikereket elérni
 Verdun ( fél millió halott ), utána lassú antant előrenyomulás
 Somme folyó
 I. Ferenc József halála =>> IV. Károly
– Románia és antant szerződése ( Erdély, Partium, K-Alföld, Bánság, Bukovina ), majd román hadüzenet a központi hatalmaknak
– központi hatalmak elfoglalják Romániát
– összegzés: a harcoknak nincsen győztese, de a központi hatalmak a végsőkig kimerültek, ezzel a kezdeményezés a nyugati és keleti fronton is az antant kezébe megy át
1917
– fordulat: USA hadbalépése ( eddig csak élelmiszer és fegyverszállitás Angliának )
– korlátlan tengeralattjáró-háború ( minden kereskedelmi hajóra lőnek
– USA hadüzenete No.-nak  ( Angliának nyújtott hitelek + 1915: Lusitania elsüllyesztése )
– Oroszországban megdöntik a monarchiát, a tömegek békét akarnak
– Kerenszkij offenzíva összeomlik, a németek jelentős területeket foglalnak
– nov: isonzói csata: OMM áttöri az olasz védelmi vonalat Caporettonál
1918
– Breszt–Litovszk ( No. és Oroszo. békéje )
– német offenziva nyugaton: II. Marne.–i csatában megállítják
– nov. 11 compiegne-i erdő No. ( Foch marsall szalonkocsija ): összes német haderőt 15 napon belül vissza a volt német határok mögé + Elzászból vonuljanak ki
A háború jellege és értékelése
A történelem eddigi legnagyobb és legpusztítóbb háborúja méltán kapta a „világháború" nevet. A legtöbbet szenvedett kontinens Európa volt, de a hadviselők gyarmati és gazdasági kapcsolatai miatt - Amerikát és Ausztráliát kivéve - több földrészen is folytak a harcok, most már nemcsak a szárazföldön, hanem a vízen és a levegőben is.
• A számok alapján az antant fölénye szinte minden területen kimutatható, de akkor miért nem győztek gyorsan?
• Ahol, és amiben az antant erős volt, pl. a flotta, azzal nem tudtak gyors, döntő győzelmet kicsikarni, mert:
- a központi hatalmak gyakorlatilag önellátóak voltak, a tengeri blokád nem bénította meg őket;
- Németország partvédelme erős volt;
- az újfajta tengeri hadviselés eszközeit - pl. tengeralattjárók, aknazár - a német flotta is alkalmazta.
• Hiába volt az antant mennyiségi fölényben, mert megváltozott a hadviselés jellege:
- kialakult az állóháború, szétaprózódott a frontvonal; - nem jöttek létre nagy, mindent eldöntő ütközetek.
• Az antant országok nem tudták jól összehangolni hadműve­leteiket, ellenben a német hadsereg igen jól szervezett, mozgékony (vasutak), és kiváló hadvezetésű volt.
• A központi hatalmak támadtak először, az övék volt a kezdeményezés.
• A központi hatalmak villámháborúra készültek (Schliffen-terv), de az oroszok gyorsan mozgósítottak, a franciák pedig megállították a német előretörést a Marne folyónál.
• A háborús frontok megmerevedtek, állóháború, lövészárok-háború alakult ki. Jellemzői:
Gépi háború: A géppuska az előzetes elképzelésekkel ellentétben nem a támadást, hanem a védekezést segítette, az egyre pontosabb, messzibb célpontokat is eltaláló ágyúk miatt már nem volt a fronton nyugalom; rendkívül nagy volt a halottak és a sebesültek száma - el kellett őket látni.
Megjelentek a tankok, a tengeralattjárók, a léghajók, a repülőgépek. a háború szolgálatába állítva tömegesen alkalmazták, a géppuskákat, gépkocsikat, aknavető­ket..
• vegyi háború: Mérges gázok bevetése. 1915-ben a belgiumi Ypern mellett a németek használtak azaz harci gázt-
• totális háború:
- A hadviselő államok minden erőforrást, sőt a modern tudományokat is a háború szolgálatába állítottak, bevezették a hadigazdálkodást. A nagy létszámú hadseregek ellátása óriási mértékben vette igénybe a hátországot. Ennek gazdasági potenciálja is, és nem csupán a hadseregek létszáma játszott döntő szerepet a győzelemben. (Jellemző, hogy a kapitulációk idején a központi hatalmak hadseregei szinte mindenhol az antant államok területén álltak.).
- Nőket, gyerekeket állítottak a fronton lévők helyére, bevezették a központi elosztást, a jegyrendszert, még a legde­mokratikusabb országokban is. Rendszeres lett az áruhiány virágzott a feketepiac.
- Megnövekedett a propaganda szerepe: a kezdeti általános lelkesedés lehanyatlott, igazolni kellett a háború jogosságát, sikerességét.
A háborúban a legszörnyűbb azonban a 8 millió halálos áldozat volt, amely jól mutatja az iszonyú pusztítás mértékét.
Békecélok: Franciaország saját biztonsága érdekében Németország totális tönkretételét akarta. Anglia gazdasági érdekei nem kívánták a német piac kiiktatását, politikailag pedig nem szerette volna, ha Franciaország túlzottan megerősödik. Az USA olyan békét szeretett volna, amely egyben garanciája lehet Kelet-Közép-Európa liberális átatakulásának is. Az Oroszországban hatalomra került bolsevikok annexió és hadisarc nélküli békében gondolkodtak. A közép- és délkelet európai országok önálló nemzetállamaik megerősödésében reménykedtek, természetesen egymás rovására.
• Oroszország forradalmasodott, a bolsevikok elutasították az addigi nemzetközi politikai rendszert. Szétestek birodalmak (OMM, Törökország), új államok jöttek létre. A békekonferenciának erre az új helyzetre kellett megoldást találnia.
Béketárgyalások: 1919. jan. 18-án a versailles-i palota tükörtermében (vö. 1871!) nyílt meg a konferencia. A létrehozott „békemű" hűen tükrözte a célokban megnyilvánuló ellentéteket.
Németországot katonailag, gazdaságilag és területileg jelentősen meggyengítették. Elzász és Lotharingia területéről le kellett mondania Franciaország javára, a Rajna bal partján nem állomásoztathatta csapatait, a Saar-vidéket 15 évre nemzetközi felügyelet alá helyezték. Flottáját csekély kivétellel átadta az antantnak, szárazföldi hadseregének létszá­mát maximálták. Nem egyesülhetett Ausztriával (Anschluss), keleti határainál Pomeránia egy részével erősítették meg Lengyelországot, a híres német kikötővárost Danzigot pedig nemzetközi felügyelet alá helyezték. Gyarmatain Anglia és Franciaország osztozott. A jóvátétel kérdésében nem sikerült megegyezni; ez a folyamat a világgazdasági válságig elhúzódott.
A Monarchia felbomlott, helyén soknemzetiségű kisállamokat hoztak létre (Ausztria. Csehszlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, a területileg jelentősen megnövelt Románia), melyeknek a feladata volt a bolsevizált Oroszországból érkező forradalmi eszmék hatástalanítása („egészségügyi kordon"), és Németország gyöngítése. Wilson liberális, s a nemzeti önrendelkezést szorgalmazó elveiből nem lett semmi.
A nagyhatalmak étvágya a legszembetűnőbben a Török Birodalom felosztásában mutatkozott meg. Az olajban gazdag közel-keleti területek nagy része és a tengerszorosok angol felügyelet alá kerültek.
A veszteseknek csak a békediktátumok aláírásának tiszte jutott. A már ekkor érezhető feszültségek tompítására 1919-ben létrehozták a Népszövetséget, amely azonban - valódi garanciák hiányában képtelen volt megakadályozni a reváns gondolatának mindenütt tapasztalható újjáéledését. Ugyancsak csekély visszatartó erővel bírtak az aláírt kisebbségvédelmi szerződések, amelyekkel az új államokba került kisebbségeket óhajtották megvédeni.
A washingtoni egyezmények: 1921 novemberétől 1922 februárjáig ülésezett a washingtoni konferencia, amelynek célja a távol-keleti (csendes-óceáni) térség hatalmi viszo­nyainak rendezése volt. Az ellentétektől sem mentes konferencián végül három szerződést is sikerült elfogadni: egymás érdekeinek tiszteletben tartásáról, a Kínával való szabad ke­reskedelemről, és a térség tengeri fegyverkezésének mértékéről. A konferencia szentesí­tette, hogy az Egyesült Államok Nagy-Britanniával egyenrangú tengeri hatalommá vált.
 
Copyright 2016. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz