8.5 - Tortura

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Egyetemes töri > 1492utan
8.5. A második világháború előzményei, jelentős fordulatai; Holokauszt
Előzmények
Az első világháborút lezáró békék magában hordozták az újabb háború lehetőségét:
a legyőzöttek túlságosan megalázottak, a győztesek követelései többnyire irreálisak.
Fasizálódási folyamat ment végbe a győztes, de elégedetlen Olaszországban.
1927 Tanaka-memorandum: az ázsiai japán birodalom terve. (1931: Mandzsúria elfoglalása, 1937: Kína megtámadása)
1933-ban a szélsőjobboldal kerül hatalomra Hitler vezetésével Németországban
Hitler nyíltan felvállalta a hódító (expanziós) törekvéseket, a versailles-i békerendszer felszámolását, az európai hegemóniára való törekvést, a német élettér megnövelését (Mein Kampf). Agresszív külpolitikát folytat.
-            Németország kilép a Népszövetségből (1933); - általános hadkötelezettség bevezetése 1935;
-            elrendelik a modern fegyvernemek fejlesztését (1935); - remiritalizálják a Rajna-vidéket (1936)
Hitler Németországa a külpolitikai elszigeteltségből is kitör:
1936 Berlin-Róma-tengely létrejötte (tengelyhatalmak)
1936 antikomintern paktum - Németország, Japán kommunistaellenes megegyezése, amelyhez 1937-ben csatlakozik Olaszország (1937), s a világ újrafelosztásáról szólt
1936-39 spanyol polgárháború, Franco tábornok támogatása – közös német-olasz akció (főpróba)
Hitler kikényszeríti az Anschlusst (1938. márc. 13.)
1938. szept. 29-30. müncheni konferencia (Chamberlain, Daladier, Mussolini, Hitler):
a Szudéta-vidéket Németországhoz csatolják Csehszlovákiától (I. bécsi döntés – Felvidék egy része vissza)
A nyugati hatalmak csak akkor ismerik fel a ’megbékéltetési’ politika eredménytelenségét, amikor 1939. március 15. a német csapatok bevonulnak Prágába, létrejön a Cseh-morva protektorátus, megszerzi Hitler a fejlett cseh hadiipart. (Létrejött Szlovákia, Kárpátalja vissza)
Németország ezután Lengyelországtól követel: Danzig (Gdansk), összekötő út, vasút Kelet-Poroszországhoz.
Lengyelek visszautasítják.
A nyugati hatalmak garanciát vállalnak a lengyel határra és diplomáciai tárgyalásokat kezdenek a Szovjetunióval. A kölcsönös bizalmatlanság miatt azonban ez eredménytelen lesz. Hitlernek viszont sikerül megállapodnia Sztálinnal.
1939. augusztus 2. Molotov-Ribbentrop paktum.
szovjet-német megnemtámadási egyezmény, 10 évre béke. Titkos záradék: érdekszférák elhatárolása
a Curzon-vonal mentén lesz a német-szovjet határ; a németek Délkelet-Európában teljes érdektelenséget vállalnak
A II. világháború szakaszai, fordulópontjai
• A német támadás és a háború kiterjedése (1939-41)
• Lengyelország lerohanása (1939. szept. 1., majd szept. 17-én a szovjetek is megtámadják a lengyeleket)
-          Németország gyors sikerei és a Szovjetunió területszerzése.
• „Furcsa háború" (A hadüzenetek ellenére 1939. szept.-1940. ápr. között nem folytak hadműveletek.)
• Észak-Európa elleni támadás (1940. ápr.): Dánia, Norvégia lerohanása. Németország így védve volt egy északi irányú támadástól.
• Nyugat-Európa meghódítása (1940. máj. 10-től): Belgium, Hollandia, Franciaország elleni támadás, francia kapituláció (1940. jún. 22.). A német sikerek oka
o    támadások váratlan helyen, váratlan időben
o    szűk területen nagy erejű támadások a légierő támogatásával
o    páncélos hadosztályok bevetése
• Angliai csata (1940. aug.-tól): A németek légi hadműveletei nem hoztak sikert.
­          az angol flotta erősebb volt a németnél, a jórészt Amerikából származó angol repülőgépek fejlett technikával rendelkeznek, a radar is segítette az angolokat
• Háború a Balkánon (1940. okt.-től)
- Olasz támadás Görögország ellen, majd német segítség Jugoszlávia lerohanásával egybekötve.
• Háború Afrikában. Itt is az elakadt olasz támadás megsegítésére érkeznek a németek (Afrika Corps)
• Háború a Szovjetunió ellen (1941. jún. 22-től), de Hitlernek nem sikerült Moszkvát elfoglalnia.
­          ok: Szovjetunió bővelkedett a nyersanyagokban és ásványkincsekben
­          a német hadsereg villámháborús terve a Vörös hadsereg ellen kudarcot vall:
­          szinte kifogyhatatlan létszámú a szovjet hadsereg, itt is diktatórikus államvezetés, partizánmozgalom;
új szovjet fegyverek bevetése: T-34-es és KV-2-es harckocsik, „Sztálin-orgonák”, brit, majd amerikai szállítások
• 1941. dec. 7.: Japán támadás Pearl Harbour ellen, az USA belépett a háborúba.
1941: Atlanti Charta – az antifasiszta koalíció ebből nő ki, 1942-ben már 24 ország írta alá. Alapelve: közös harc a fasizmus legyőzéséig. A koalíció létrejöttével gyakorlatilag csak idő kérdése a győzelme, gazdasági, emberi potenciálja nagyobb, mint a tengelyhatalmaké, s katonai képessége és képzettsége is nemsokára eléri és felülmúlja azokét.
A háború előtti német katonai és gazdasági számítások 1943-ig tartó háborúval számoltak, úgy vélték, Németo. eddigre képes megvalósítani világhatalmi terveit. A számítások pontosnak bizonyultak: Németo. valóban 1943-ig tudta megőrizni fölényét, ettől kezdve minden fronton védekezésre kényszerült.
• A fordulat évei és színterei
• 1942: Elakadt a németek (Rommel) észak-afrikai támadása, El-­Alameinnál az angolok áttörték a frontot.
• 1942. jún.: Midway-szigeteknél amerikai-japán tengeri ütközet: amerikai győzelem, fordulat a csendes-óceáni hadszíntéren.
• 1942. aug.-1943. febr.: sztálingrádi csata, szovjet győzelem, fordulat a keleti fronton.
• 1943. júl.: angol-amerikai partraszállás Szicíliában, Olaszor­szág fegyverszünete, majd német megszállása.
• A szövetségesek győzelme
• Keleti front: szovjet előrenyomulás, Románia kiugrása, finn fegyverszünet, Jugoszláviában partizánháború, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország felszabadítása és megszállása.
• Normandiai partraszállás („D-day", 1944. jún. 5.) után Franciaország felszabadítása.
• Németország összeomlása: 1945. máj. 2.: Berlin elfoglalása, május 7-8: fegyverszünet aláírása.
• Japán veresége
- Fülöp-szigeteknél döntő vereség a tengereken.
- Az atombomba ledobása (Hiroshima - aug. 6., Nagaszaki - aug. 9.). - 1945. szept. 2.: japán kapituláció, a II. VH vége.
A szövetséges konferenciák:
Teherán 1943 nov..: Sztálin, Roosevelt, Churchill. Főbb kérdések: Második front megnyitása, a lengyel határkérdés (a SZU igényt tartott a 39-ben megszerzett területekre), a SZU feljánjla, hogy hadba lép Japán ellen, ENSZ terve, Németország zónákra osztása
Jalta 1945 febr.: Sztálin, Roosevelt, Churchill. Főbb kérdések: Német megszállási övezetek, nácítalanítás, jóvátétel kérdése, Lengyel határ: Odera és a Curzon-vonal között; befolyási övezetek Kelet-Közép Európában; a SZU Japán ellen hadba lép 3 hónap után
Potsdam 1945 július: Sztálin, Attlee, Truman. Főbb kérdések: háborús bűnösök kérdése, Németo.: 4 zóna, német jóvátételről megállapodás, lengyel határok rögzítése, béke előkészítése
A második világháború sajátosságai
A második világháború világméretű (globális) konfliktus volt. 61 állam vett részt benne, 40 ország területe vált hadszíntérré. A Föld lakosságának 80%-át érintette, az áldozatok száma elérte az 55 millió főt. A frontok és a hátország közti különbség – az áldozatok tekintetében – lényegében eltűnt, a polgári áldozatok száma csaknem elérte a katonai áldozatok számát (1:1,08). Hozzávetőleg 3 millió ember tűnt el, 35 millió sebesült meg.
Totális háború volt: a háborúnak az a formája, ahol a polgári lakosság is teljes mértékben alárendelődik a háborús célok elérésének.
Háborús gazdaságok
A háború gazdasági háború is volt egyben, a gazdasági erőforrások mozgósítása, az utánpótlás megszervezése különösen fontossá vált, az állami beavatkozás megnőtt. A tengelyhatalmak által elfoglalt területek kezdetben jelentettek némi gazdasági előnyt (bár a németek által megszerzett területeken kibontakozó ellenállás, ill. a „felégetett föld taktikája” gyakran lehetetlenné tette az elfoglalt területek gazdasági kiaknázását), ám a szövetségesek gazdasági fölénye hamar nyilvánvalóvá vált, különösen 1941 után. (Pl. 1942-ben a tengelyhatalmak 26 ezer, a szövetségesek 101 ezer repülőgépet gyártottak). A háború döntő eseménye volt a szovjet üzemek sikeres áttelepítése keletre. A háborús célok gazdasági célok is voltak egyben, a frontokat gyakran lelőhelyekért nyitották (pl. olajmezők elfoglalása).
Technikai-tudományos versenyfutás zajlott a szembenálló felek között, lerövidült az út a laboratóriumtól a gyakorlati alkalmazásig (pl. atombomba). De számos ’civil’ találmány is született: nejlon, gyorsfagyasztás, porítás. A nemzetgazdaságok nagy része szinte teljesen elpusztult, a városok, falvak lerombolásával, bombázásával az épületek túlnyomó része megsérült. (Budapest 36 ezer épületéből 30 ezer sérült meg, vagy dőlt össze). A civil lakosság és a mindennapi élet is a háború szolgálatába állt. Az életszínvonal zuhanását jelezte a jegyrendszer bevezetése, a jelentős háborús adósságok, kölcsönök felhalmozása. A nők és gyermekek is részt vettek a katonai termelésben, a hátország mozgósítása soha nem látott méreteket öltött (házasságban élő nők munkába állása). A lélektani hadviselés, a rádión keresztül történő tájékoztatás és félretájékoztatás, a különböző ideológiák, elvek (rasszizmus, nacionalizmus, kommunizmus, fanatizmus) mentén kibontakozó – az első világháborúnál is szélesebb körű - propaganda új vonását jelentette a 20. század háborúinak. A hadseregek által (mindkét oldalon) elkövetett törvénytelenségek, erőszakoskodások, rablások, a polgári lakosság elleni terror óriási méreteket öltöttek.
A hadműveletek új vonásai
A háború számos új hadviselési módszert hozott, különleges alakulatok és fegyverek, technikák (pl. „katyusa”, radar, atombomba, V-1 rakéta, kommandós tengerészgyalogság) jelentek meg. A háború elején bevetett harci eszközök is hatalmas fejlődésen mentek keresztül: pl. tank (Tigris, T-34), repülőgépek, repülőgéphordozó-anyahajók, stb. Az egyes fegyvernemek hol önálló alakulatban harcoltak (tankhadosztályok, repülőgépszázadok, anyahajó-konvojok), máskor a szárazföldi, légi-és tengeri egységek között összehangolt együttműködés jött létre, a katonai akciók komplex feladattá váltak. Az óceáni-, a sivatagi- és a sarkvidéki hadviselés különleges terepeit jelentették a háborúnak.
Jelentős szerepet kapott a hírszerzés, a kémelhárítás, felértékelődtek a semleges országokban (pl. Svájc) folytatott titkos találkozók, tárgyalások, pénzügyi-banki háttérműveletek.
Új vonás a már említett sok polgári áldozat. A légitámadások a katonai célpontok mellett lakónegyedek is voltak (Coventry, Drezda bombázása). Milliók váltak otthontalanná, sohasem látott menekülthullám indult meg a háborúban kevésbé érintett térségek felé (pl. USA). Tömegek kerültek hadifogságba (jelentős részük nem tért haza), s lettek tömeges gyilkosság, megtorlás áldozatai (pl. a katyn-i erdőben a szovjetek által kivégzett több ezer lengyel tiszt).
Antifasiszta ellenállási mozgalom
A megszálló hadseregekkel szemben kibontakozó ellenállási mozgalom számos formája terjedt el. (1. passzív ellenállás = nem tartották be a megszállók utasításait. 2. Szabotázsakciók = utak, vasutak, utánpótlás megrongálása. 3. Partizánháború = Gerillatámadások, szervezett fegyveres akciók a megszálló ellen). Legnagyobb ellenállás a Szovjetunióban (sztálini kommunista irányítás) és Jugoszláviában Tito vezetésével. Ugyanakkor voltak olyanok, akik hajlandóak voltak együttműködni a náci megszállókkal – ők a kollaboránsok pl. Quisling Norvégiában.
A holokauszt
Az NSDAP programjában, a náci ideológia része volt kezdettől fogva az antiszemitizmussal összekapcsolódó fajelmélet és a szociáldarwinizmus is. Hitler már a Mein Kampf-ban bűnbaknak, közös ellenségnek teszi meg a zsidó népet. Hatalomra jutásuk után 1933-tól kezdődött Németországban a zsidók bántalmazása, emigrációba kényszerítése, vagyonuk elvétele. Ehhez egyrészt az 1935. évi nürnbergi törvények adtak jogi alapot, másrészt a hivatalosan is antiszemita állami propaganda miatt senkit sem büntettek esetleges egyéni „túlkapásért”. Az állam által is támogatott erőszak egyik példája 1938. november 9-én az ún. kristályéjszaka volt. A nürnbergi törvények jogfosztottá tették a zsidóságot, elvették tulajdonukat, állampolgárságukat, szabadságjogaikat.
A következő fokozat a háború alatt történik meg, amikor elveszik az élethez, a létezéshez való jogukat is. A zsidókat gettókba kényszerítették, sárga (Dávid) csillagot kellett viselniük, értékeiktől megfosztották őket, majd tömeges deportálások után kerültek a munka- és megsemmisítő táborokba.
Hitler egész Európára kiterjedő uralmat tervezett, amit az árja faj, a német nép irányít. A felsőbbrendűség elvére épülő rabszolgaság új korszaka jött volna el. Elképzelései szerint a Birodalmat segédállamok veszik majd körül, meghatározta a szolganépek körét is (pl. szlávok), valamint megjelölte a németség legfőbb ellenségeit, a kiirtandó népeket (zsidók, cigányok) és társadalmi csoportokat (pl. értelmi fogyatékosok, homoszexuálisok, Jehova tanúi vallás tagjai stb.)
A megvalósítás eszköze a koncentrációs tábor lett, mert sem a gettók, sem a tömeges kivégzések nem érték el a céljukat. A táborok eredetileg internálótáborok voltak, ahová nem jogi úton, hanem rendelet vagy katonai parancs alapján, vád nélkül zárták ide az állambiztonsági szempontból veszélyesnek ítélt politikai ellenzéket vagy kisebbségi csoportokat.
1933 tavaszán, Hitler kancellári kinevezése után gyorsan létrehozták az első koncentrációs táborokat, ekkor még a politikai ellenfelek, a kommunisták, szociáldemokraták számára. 1934-től már az SS felügyelte a táborokat, és terrort alkalmaztak. (Fizikai bántalmazás, kimerítő munkavégzés, elégtelen táplálkozás és szállás)
1938-tól s különösen a háború idején az SS már kifejezetten gazdasági célzattal aknázta ki a koncentrációs táborok lakóinak munkaerejét, a környezetükben működő vagy odatelepített gyárakban, üzemekben dolgoztatták a foglyokat (pl. Mauthausenben és Buchenwaldban). Az emberanyagot maximálisan ki akarták használni a német hadigazdaság számára.
Egyes koncentrációs táborokat a háború alatt megsemmisítő táborként működtettek, másholpl.  Dachauban pedig orvosi kísérleteket is folytattak a foglyokon (pl. Mengele kísérletei). A leghírhedtebb: Auschwitz-Birkenau, Treblinka, volt.
A Szovjetunió megtámadása után vált az Endlösüng („végső megoldás”) igazi népirtássá, azaz genocídiummá. Először ún. Einsatzgruppe-k (bevetési csoportok) tevékenykedtek, s ezek a kivégzőosztagok közel másfél millió embert öltek meg, egyelőre átfogó terv nélkül. Himmlert a keleti fronton tett látogatása során (1941) elgondolkodtatta a kivégzés kegyetlensége és a német katonákra gyakorolt hatása, ezért „humánusabb” kivégzési módszer kidolgozására adott utasítást.
A szisztematikus rendszert végül a wannsee-i konferencián dolgozták ki, 1942 januárjában Heydrich vezetésével ezen a konferencián döntöttek a zsidó nép teljes kiirtásáról, az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítéséről, kialakításáról. Az Endlösung fő vezetője Adolf Eichman lett, (1962-ben végezték ki népirtás vádjával).
1941-1942-ben a lengyel területeken kezdték meg az európai zsidóság szisztematikus megsemmisítését.
A táborok feladata a gyors és tömeges kivégzés volt. Kezdetben kipufogógázt vezettek vissza a zárt teherautókba, majd zuhanyozóhelyiségnek álcázott gázkamrákat építettek, melyeket dízelmotorokkal termelt szénmonoxiddal árasztottak el. A Ciklon-B gázt először Auschwitzban alkalmazták tömeges megsemmisítésre, 1944-ben naponta 200 ezer fő halt meg így. Itt és így gázosították el a Magyarországról deportált zsidókat is. A kivégzésnek ez a módja teljesen személytelen, a munkára valamiért alkalmatlannak ítélteket azonnal, a többieket a kegyetlen munka és az éhezés, betegség következményeképp vittek a gázkamrákba, majd a holttesteket elégették az erre tervezett krematóriumokban. A munkára képes embereket halálra dolgoztatták.
A deportálás, táborokba szállítás (transzport), vonatokon történt, a korábban állatok szállítására használt vagonokba sokszor 100 embert is zsúfoltak embertelen körülmények között. A megaláztatásoknak, a mocsoknak, az éheztetésnek az volt a funkciója, hogy a németek számára megkönnyítse, áldozataikat ne embernek, hanem megsemmisítendő állatnak tekintsék.
Az elhunytak ruháit, csomagjait, művégtagjait, szemüvegeit újrahasznosították. Az aranyfogakat kitépték a halottakból. A holttesteket meggyalázták, az emberi maradványokból pl. szappan, ruhafogas, lámpaernyő készült, a nők hajából párna bélésn.
A zsidóság kiirtására tett kísérlet elnevezésére két szó használatos. Holokauszt (görögül „égő áldozat”) vagy Soá (héberül „katasztrófa, szerencsétlenség”). A népirtás nem csak a zsidókat érintette, cigányság kiirtása is cél volt, ezt Porrajmosnak nevezik, és kb. 200 ezer romát öltek meg a zsidókhoz hasonló módon.
1944 áprilisában két szlovák fogoly megszökött Auschwitzból, az ő vallomásukat tartalmazza az ún. Auschwitz-jegyzőkönyv. Az adott korszak vezetői nem igazán akarták tudomásul venni, s az antifasiszta koalíció felelőssége az is, hogy nem engedték be országaikba a menekülő zsidókat, nem bombázták a haláltáborokhoz vezető vasúti síneket. A német nép bűnössége is fennáll, sok embernek kellett tudnia a történtekről az SS katonákon kívül is: pl. vasúti alkalmazottak, gyári dolgozók.
A holokauszt által érintett országok 9,7 milliós zsidó lakosságából 5,6-5,8 millió embert gyilkoltak meg (kb. 60%). De a tömeges kivégzésekben és a koncentrációs táborokban meghalt kb. 3 millió lengyel polgári személy, kb. 1 millió szerb és kb. 4 millió szovjet polgári személy, ill. hadifogoly is.
A történelemben a népirtás nem volt egyedi jelenség (pl. amerikai indiánok, 1915-ben az örmények elleni török atrocitások), a sztálini rendszer is alkalmazta, pl. egész népeket deportáltak, így a csecseneket, ingusokat, krími tatárokat a németekkel való kollaborálás megtörténte vagy lehetősége ürügyén. A japán hadifogolytáborokban a foglyok mintegy negyede, a kényszermunkára hurcolt foglyoknak pedig a 90%-a halt meg. Az USA-ban 117 ezer japánt zártak koncentrációs táborba a háború idején.
A holokauszt egyedi voltát azonban az jelenti, hogy egy egész népet akartak kiirtani (kortól, nemtől függetlenül) csupán származása miatt, és ehhez modern tömegpusztító eljárásokat, modern szervezési elveket és ipari technikát alkalmaztak. Az élettér- és a fajelmélet a megszállt országokban tömeges és tervszerű népirtást jelentett.
Az európai civilizációt, amely a humánumon (kereszténység), majd az emberi és polgári szabadságjogokra épült, a nácik gyakorlatilag elutasították, így a második világháború tétje a haladás és a humánum pusztulása vagy továbbélése is volt.
 
Copyright 2016. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz