RÓMA: VALLÁS ÉS KULTÚRA; PANNÓNIA
· Kezdet: totemisztikus elképzelések (pl. város eredete, a farkas táplálta Romulus és Remus)
· Jelentős hatást gyakorolt két nép a rómaira: az etruszk - szertartásrend és halottkultusz (gladiátorjátékok gyökere), valamint a jóslás átvétele,
· Majd a görög istenek átvétele ill. megfeleltetése egyes volt római isteneknek következett
· A római istenek azonban mindig jobban megtartották eredeti földhözragadt funkciójukat a görögökhöz képest
· Janus megtartotta eredeti római voltát (kezdet és a vég kétarcú istene, templomának kinyitás-bezárása jelezte a háború kezdetét-végét)
· A rómaiak másoktól is vettek át isteneket, s viszonylag türelmesek voltak e téren
· Ezt megkönnyítette, hogy a hithez, istenekhez való viszonyt is a görögökéhez hasonlóan fogták fel, azaz a vallás, szertartás elsősorban az államhoz való tartozást fejezte ki.
· A papi tisztségeket is: pontifex maximus (főpap), augur (madárjós), mindig világi vezetők, töltötték be, vallási szertartások teljesen az állam érdekének voltak alárendelve
· Itt is léteztek papi testületek, pl. a Vesta szüzek, akik a tüzet őrizték, ill. jósdák is.
· A császárkori Rómában elterjedtek a keleti misztériumvallások: Ízisz-Ozirisz, Mithrasz beavatási szertartásokkal együtt járó kultusza, jelezve a római istenek kiüresedését és a császárok istenként imádásának kudarcát. Mindez majd megkönnyíti a kereszténység elterjedését, elfogadását is.
· Építészet: Lakóházaik átriumosak voltak, vagyis az utca felé zárt, belső terében nyitott ház, ahol az átrium a középső, csarnokszerű rész medencével (az esővíz ide folyik be)
· A plebs bérházakban, ún. insulákban lakott – többemeletes épületek
· A rómaiak is inkább középületeik, köztereik megformálásában alkottak nagyot: fórum (köztér), terma (fürdő), curia (városháza), tabularium (levéltár), vízvezetékek, diadaloszlopok, templomok, szentélyek, diadalívek, bazilika (háromhajós törvénykezési és kereskedelmi épület), színházak és körszínházak (amphiteátrum), ahol a cirkuszi játékok, gladiátor-viadalok és kocsiversenyek folytak. Az élet e terekben zajlott, s ez épületek jelzik azt is, melyek voltak a rómaiak kedvelt tevékenységei.
· Átvették az etruszkoktól és továbbfejlesztették a boltozatot (donga, kereszt, gömb, kupola), így oszlopok és pillérek is jellemzők épületeikre
· Fejlett volt az infrastruktúra: csatornázás, központi fűtés, úthálózat, nyilvános illemhelyek.
· Legnevezetesebb épületeik: Forum Romanum, Colosseum, Pantheon, Pompeinek a Vezúv kitörése után (i.e. 72.) megmaradt épületromjai
Szobrászat: magas színvonalú a portréművészet (mellszobrászat), ahol a helyenként stilizált részletekkel élethű, nem idealizált ábrázolásra törekedtek.
Festészet: a mozaik, ill. falfestészet volt a jellemző, változatos témaábrázolással.
· Az irodalom kezdeteit a görög irodalmi alkotások latinra fordítása jelentette, bár a műfajokat később is megtartották, de alkotásaik egyénibb színezetet kaptak.
· Komédia szerzők: Plautus és Terentius, szellemes párbeszédek, egyszerűbb jelenetek,
· Az epikus alkotások közül kiemelkedik Vergilius Aeneis c. eposza, Ovidius költeményei,
· A lírai költészet legnagyobbja Horatius és Catullus.
· Kitüntetett szerepet kaptak a szónoki beszédek, pl. Cicero, de kiváló szónok Caesar is.
Történettudomány: Tacitus a legnagyobb alakja (harag és részrehajlás nélkül a mottója), a császárság létrejöttének okait kutatja. Suetonius császárokról írt műve igen részletgazdag, a görög származású Plutarkhosz „Párhuzamos életrajzok” című művében görög és római államférfiakat mutat be, összehasonlítva. J. Caesar saját háborúit örökítette meg, s jelentős történetíró volt még Livius is, aki a kezdetektől megírta Róma történetét.
Filozófia: kevés eredetiség, Seneca és Marcus Aurélius császár, mint sztoikus filozófusok
Természettudomány: Idősebb Catonak a földművelésről, Varronak a mezőgazdaságról írt munkái jentősek. Idősebb Plinius 37 kötetben összesítette kora természettudományos ismereteit, Galenus az orvostudomány jeles alakja volt.
Pannónia provincia (csak emelt)
A nagyjából a mai Dunántúl területét egykor elfoglaló Pannónia i. e. 9. körül került római uralom alá, Augustus császársága alatt. A fegyveres hódításra több okból volt szükség:
v a birodalom természetes határainak (Duna) kialakítása végett,
v a nagy folyam, a Danuvius fontos kereskedelmi útvonal volt,
v az Aquileia városából kiinduló Borostyánút Pannónián, (Savarián) át vezetett északra,
Az akkoriban itt élő pannonok, kelták, trákok fejletlenebbek voltak a rómaiaknál, a harcokban nagy részük elpusztult vagy rabszolgának hurcolták el őket. A túlélő őslakosok – főleg az uralkodó rétegek – hamar átvették a hódítók szokásait, a latin nyelvet és műveltséget, romanizálódtak, míg a népesség zöme őrizte eredeti szokásait. A veteránok letelepedése, a kereskedők és iparosok megjelenése gyorsította a népek összeolvadását. A provincia vezetői először a római hadsereg parancsnokai voltak, de tisztüket hamarosan már a romanizált őslakos uralkodó osztály tagjai töltötték be. A hódítók hamar kiépítették a fejlett úthálózatot, melynek vonalai a maival csaknem egyezőek, a fontosabb helyeken - kereskedelmi utak, ill. a limes mellett - katonai táborok és polgári települések, városok létesültek. (Aquincumban még romjaiban is jól látható a katonai és a polgári város elkülönülése.)
A pannóniai városokban (Savaria – Szombathely, Scarabantia – Sopron, Aquincum – Óbuda, Sopiane – Pécs, Gorsium – Tác, Alba Regia – Székesfehérvár, Arrabona - Győr) is kialakult a római szervezet. A legjelentősebb város: Aquincum ahol polgárváros és katonai tábor is volt, színházzal, fürdővel, a Mithras-kultusz emlékeivel
A II. században a pannóniai gazdaság gyors fejlődésének lehetünk tanúi. A városok száma nőtt, a provincia szerves része lett a birodalom gazdasági életének. Nemcsak Itália, de távoli provinciák termékei is megjelentek a piacon s a helyi ipar árui (agyag – , fémcikkek, kocsik) is ismertek voltak a távoli vidékeken. Nőtt az életszínvonal, fürdők, színházak, vízvezetékek épültek. A II. század második fele a barbár betörések miatt visszaesést hozott, de a limes kiépülése a III. század elejétől ismét fellendülést eredményezett. A század végétől már megállíthatatlan visszaesés következett be, de a politikai életben még meglehetősen fontos volt Pannónia szerepe: Septimus Severus a pannon légiók segítségével lett császár (193 – 211), s később is sok császár került ki innen és Illíriából.
A szellemi életben a kelta őslakók hagyományai és a római műveltség egymás mellett éltek. Elterjedt Juppiter, Juno, Minerva tisztelete, de a perzsa Mithrász, az egyiptomi Ízisz (Savaria - Ízisz- szentély) és a II. századtól a kereszténység is hívekre talált itt (Sopiane (Pécs) ókeresztény emlékek). A IV. században a hunok betörései egyre inkább meggyöngítették a római hatalmat, és az V. század elején meg is törték azt.