Feudalizmus - Tortura

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Egyetemes töri > Középkor
 A feudalizmus gazdasági és társadalmi jellemzői
 Nyugat-Európa gazdasági és társadalmi átalakulása a kora középkorban
 
  I.     A gazdaság hanyatlása (4. – 8.sz.)
 
·  Csökken az árutermelés, a piac beszűkül
 ·  Szinte megszűnik a pénzforgalom és a helyi kereskedelem, csak a távolsági marad meg – luxuscikkek be, rabszolgák (szlávok), fa, nemesfém ki
 ·  Fogy a népesség, elnéptelenednek a városok
 ·  okai:
 o    Népvándorlás kaotikus viszonyai
 o    Járványok, éhínségek
 o    Rabszolgák helyett colonus rendszer (ez kevésbé hatékony árutermelés)
 ·  Nyugat EU önellátó nagybirtokok halmazára esett szét → ezt uradalmaknak nevezzük. Ezek válnak a társadalom alapjaivá
 ·  Naturális gazdálkodás folyik (nincs árutermelés)
 ·  Munka- és használati-eszközök előállítása is itt történik (a város helyett)
 ·  Az uradalmaknak a gazdasági szerepük mellett közigazgatási, bíráskodási és védelmi funkció is vannak (a központi államhatalom helyett)
 ·  A föld jelenti az egyetlen megélhetési alapot, az élet e köré szerveződik
 ·  A középkorban a földbirtok egyszerre a hatalom és a gazdaság alapja
   
      II.         A gazdasági fellendülés kezdete 8. sz.-tól
 
·  A népvándorlás kori pusztító háborúk után:
 ·   normalizálódott az élet, a népesség gyarapodása következett be.
 ·  A jobb életfeltételek utáni vágy és a növekvő népesség eltartása miatt rákényszerültek az újításokra,
 ·  amit részben ókori elődöktől,
 ·  részben a nomádoktól vettek át.
 ·  részben saját újítások
 ·  A fejlesztésben és az új módszerek elterjesztésében a kolostorok jártak az élen.
 ·  A mezőgazdaságban új eszközök és módszerek révén nő a termelés
 ·  A hagyományos dél-európai szántásos technika elavult:  
 o      Vaspapucsos faekével a földet csak feltúrták (ezért keresztbe is fel kellett szántani)
 o      A talaj hamar kimerült, mert csak vékony réteget aktivizált a szántás.
 ·  Észak-Európában a talajok kötöttebbek, itt új ekefajta terjed el: a csoroszlyás, kormánylemezes fordító nehézeke ez, döntő technikai változást a jelentett
 o      Mélyebben szánt
 o      Megfordítja a talajt (az alsó humuszgazdag réteget felhozza)
 o      Elég csak egy irányba szántani, kevesebb munka kell hozzá
 ·  Egyéb eszközök:
 ·  Borona (aprózza, egyengeti a földet)
 ·  Cséphadaró
 ·  Szügyhám (új fogatolási mód)  ← nomád ↓
 ·  Kengyel (enélkül nem lehetséges nehézlovasság), patkó, fordítható kocsirúd
 ·  Az ökrök helyett, mellett a lovak is vontatnak - erősebbek
 ·  Talajművelési eszközök, módok:
 ·  Eleinte a talajváltó rendszer a jellemző (égetéses földművelés)
 o      Egy kis erdőrészt kiirtanak ®a fát elégetik ®hamu(trágya) irtványföld
 o      Ezt kimerülésig használták (10-30 év)
 o      Alacsony hozamok jellemzik
 o      Kimerülés után új erdőrészt vágnak ki
 ·  Kétnyomásos gazdálkodás
 o      A határt két részre osztják
 o      Az egyiket bevetik, a másikat ugaron hagyják ® ezen állatok legelnek ® trágya
 o      Évente cserélik a két területet
 ·  Háromnyomásos művelés
 o Az első harmadba őszi búzát vetnek
 o A második harmadba tavaszi gabonát
 o A harmadikat ugaron hagyják
 ·  A nyomásos földművelés jellemzője a nyomáskényszer, mindenkinek ugyanazt kellett ültetni
 ·  Bár a terméshozamok csak 2-3x-osak, a 10.sz.-ban újra megjelenik a terményfelesleg
 ·  Következmények: ®népességnövekedés ®árutermelés ®városok
 
     III.        Nagybirtok
 
· A középkor a nagybirtok intézményét a Római birodalomtól örökölte / latifundium/
 · A nagybirtok részei
 · Jobbágytelek
 o  A birtok nagyobb hányada
 o  Egy telek 10-15 ha
 o  Belső telekből (kert ház), szántóból áll
 · A paraszt nem tulajdonosa, csak birtokosa a teleknek
 · Közhasználatú földek /a jobbágy feltételekkel használhatja/
 o  Legelők, rétek – Erdők –Nádasok - Vizek: tavak, folyók
 · Majorság (allódium): a földesúr saját kezelésű birtoka
 o  A nagybirtok legkisebb része
 o  Szolganépek, valamint azok felügyelői művelik egyrészt
 o  Másrészt a telkes jobbágyok robottal =ingyenmunka
 ·  A nagybirtok több birtoktestből áll szétszórva
 ·  A nagybirtok központja a földesúr lakhelye
 o  Általában jól védhető vár
 o  Közelében templom vagy kápolna
 ·  Kisebb szórványbirtokok (uradalmak) központjai az udvarházak voltak (itt szolganépek és tisztviselők voltak)
 ·  A nagybirtok az állam számos funkcióját átvette
 o  Közigazgatás, bíráskodás, katonaság, adózás
 ·  A nagybirtok patriarchális intézmény, azaz a földesúr családfőként gyakorolja hatalmát az egész népességen
 ·  De oltalmazza is őket (háborúk, éhínségek, járványok ellen ® kölcsönös egymásrautaltság)
 ·  Háromfajta nagybirtok létezik a földesúr személyétől függően
 o      Királyi - Nemesi - Egyházi nagybirtok
 ·  A nagybirtokok fénykora a 11.sz., Európa népességének 75%-a élt a keretei között
 

 
     IV.        A földesúri vezető réteg
 
·           A kezdetben bonyolult társadalmi viszonyok (germánok és a romanizált lakosság igen sokszínű volt helyzetét tekintve) lassan leegyszerűsödtek
 ·      Az új előkelőket
 o  a romanizált nagybirtokosok,
 o  a germán törzsfők
 o  és a germán törzsfők katonai kíséretének tagjai alkották
 ·      A fegyveres kísérettel és földbirtokkal rendelkezők megőrizték szabadságukat ® nemesség
 ·      A többi népréteg lesüllyedt ®szolgák
 
      V.         A hűbériség
 
· A földesurak egymás közötti viszonyát a hűbériség szabályozta
 · A középkori Európa egyik legfontosabb politikai rendezőelvét jelentette, mivel az egész földbirtokos társadalmat világos hierarchiába rendezte
 · Mivel a korszakban az önellátó gazdaságokból nem lehetett jövedelmet elvonni, s ebből fenntartani hadsereget és hivatalszervezetet, az uralkodóknak a birtokokból kellett adományozni, jutalmazni.
 · Beneficium: az uralkodó kíséretének tagjait hűségükért földbirtok adománnyal jutalmazta
 o            E földek nincsenek kötelezettségekkel terhelve, ez aláásta a központi hatalmat
 · Feudum: szintén adománybirtok, de
 o            Kötelezettségekkel terhelt
 o            A nemesi szokásjog szerint örökíthető (hűtlenség esetén visszaveszik)
 o            A Karoling-korra terjed el
 · Ez a földbirtok a hűbérbirtok
 · A hűbéri viszony két szabad személy közötti kapcsolat
 · Hűbérúr: senior, vagy dominus
 · Hűbéres: vazullus
 · A kapcsolatot hűbéri szertartás szentesítette
 · Szerződés a két fél kötelezettségeiről
 o  Hűbérúr: földet ad, védelem
 o  Hűbéres: katonai szolgálat, pénz, tanács
 · Hűségnyilatkozat – eskütétel (összetett kéz, békecsók)
 · Az uralkodó volt a legfőbb hűbérúr, alátartoztak a nagyhűbéresek
 · A nagyhűbéresek óriási birtokokkal rendelkeztek, amelyből saját kíséretüknek szintén hűbérbirtokokat adtak
 · Így hűbéri lánc (vagy piramis) jött létre, melynek alján azok a kishűbéresek voltak, akik már csak paraszti alattvalókkal rendelkeztek
 · A hűbériség a 8-11.sz-ban Ny.-Eu-ban uralkodóvá válik
 · Összekapcsolódik majd a páncélos nehézlovas hadviseléssel (lovagok)
 · Az Egyház is beleépül a hűbéri láncba
 
     VI.        A jobbágyság
 
· Ez is évszázadok alatt formálódott ki
 · Három társadalmi csoportból alakul
 o  Rabszolgák
 o  Római colonusok
 o  Szabad germán elemek lesüllyedése
 · A jobbágyteleknek csak birtokosa, nem tulajdonosa
 · A telek használatáért kötelezettséggel tartozik:
 o  Robot: a földesúr majorságában;
 o  Terményadó; később pénz
 o  Ajándékok;
 · Földesúri jog: Szőlőpréselés; Sörfőzés; Mészárszék; Kocsmáztatás
 · Nem viselhet fegyvert
 · Nem rendelkezhet szabadon javaival
 · Házassági korlátozások
 · A jobbágy személyi függését növelte a földesúri joghatóság, ő bíráskodik felette (úriszék)
 · Adózik még az egyháznak /tized/, és a királynak.

A társadalom 3 rendje (ordo):
A középkori egyház képviselői három együttműködő, feladatukat, szerepüket tökéletesen ellátó „rend” hierarchikusan felépülő társadalmi rendszerét alkották meg, írták le:
Ä imádkozók (): papok (világi papság és szerzetesek is),
Ä harcosok (oratores bellatores laboratores / pugnatores): hűbérurak és hűbéresek, (lovagok)
Ä dolgozók (): jobbágyok.
A papság magasabb rangú tagjai szintén beletartoztak a földesúri rétegbe, így harcolniuk is kellett a háborúiban.
 
Copyright 2016. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz