AZ ISZLÁM MEGJELENÉSE ÉS TÉRHÓDÍTÁSA
I. Az Arab-félsziget földrajzi és politikai viszonyai
Sivatagos terület, kb.1%-a művelhető.
A terület a 7. századig jelentéktelen, az egymás ellen harcoló törzsek (beduinok) nomád életformát élnek (ló, szamár, dromedár).
Fontos kereskedelmi utak is vannak a térségben (pl.: tömjénút Jemen felé).
Jelentős átmenő és közvetítőkereskedelem.
Az utak mentén virágzó városok pl.: Mekka.
Ellentét volt a törzsek között a legelőkért, vízért, az állatállományért, ellentét volt a nomádok és a keres-kedővárosok között, és ellentét volt a szegény és gaz-dag rétegek között, mindez a törzsi társadalmat bomlasztja.
II. Mohamed fellépése
Mekkában születik, szegény származású.
De elvesz egy gazdag özvegyet: Kadidzsát.
Így gazdag karavántulajdonos lesz.
Sokat utazik, megismeri a keresztény, zsidó és perzsa vallást (+arab törzsi hagyományok).
610 körül látomásai lesznek, prófétai küldetést kap az egy igaz isten, Allah hirdetésére.
Az új tanoknak sok ellensége akad.
A monoteizmus zavarja a sokistenhitet és a Kába-kő kultuszát.
Hangsúlyozza a szegények védelmét, és elutasítja az uzsorát, ezt ellenezték a gazdagok.
Mohamed menekülni kényszerül Medinába – ez az ún. Hidzsra (Mohamed futása) 622 – ez az arab idő-számítás kezdete.
Medinában jól megszervezi híveit, ez az UMMA, a vérségi kapcsolatot feladó vallási közösség; a pusztai törzsek követik, ők befogadóbbak.
Hamarosan a mekkai kereskedők is behódolnak, kompromisszumokat elérnek – zarándoklat ide.
632-ben hal meg.
Ekkor már az Arab-félsziget nagy része arab fennhatóság alá kerül.
Vallási tanítása egységbe kovácsolja az arabokat.
Utódlásról azonban nem rendelkezik - konfliktusok.
III. Mohamed tanítása
A vallás neve iszlám (mohamedán, muzulmán)
Iszlám = belenyugvás Allah akaratára.
Allah az egyetlen isten - monoteizmus.
Számos vallási elemet átvettek.
A zsidóságtól: Ábrahám, Mózes tisztelete;
a keresztényektől: Jézus és Mária tisztelete; utolsó ítélet: pokol, paradicsom, de nincs képtisztelet;
a perzsáktól: a Ramadan havi böjt;
arab törzsi vallásból: Kába-kő tisztelete; dzsinnek.
3. Az iszlám vallás öt pillére:
Hit Allahban és Mohamedben, az ő prófétájában;
Napi 5x-i ima Mekka felé fordulva;
Alamizsna a szegényeknek;
Ramadan havi böjt;
Zarándoklat a Kába-kőhöz Mekkába.
Mohamed tanítását a Koránban gyűjtötték össze.
114 fejezetből áll (szúra), teljesen meghatározza az iszlám vallási, erkölcsi, jogi gondolkodását.
A Korán mellet létrehoztak egy ún. hagyománygyűj-teményt is: szunna.
A többség ezt elfogadta: szunniták.
A kisebbség elveti - síiták (főleg Perzsiában).
Az iszlám vallás további jellemzői:
Dzsihád: szent háború a hitetlenek ellen.
Poligámia (többnejűség) engedélyezése (maximum 4)
Nincsen papság, de vannak dervisek (iszlám szerzete-sek) és az ulemák, a hittudósok.
Istentiszteleti helyeik: dzsámi: nagyobb templomi építmény; mecset: kisebb imaház; minaret: karcsú torony, a müezzin innen hív imára.
IV. Az iszlám politikai vetülete
Mohamed utódai a kalifák lettek (jelentése helyettes), akik egy személyben voltak vallási és állami vezetők; a kisebb tartományok kormányzói az emírek voltak.
Az iszlám óriási erejű társadalom- és államszervező erőnek bizonyult, egyesítette az eddig egymás ellen harcoló arab törzseket, s nagy hódításokba kezdtek.
A hódításokat megkönnyítette, hogy Bizánc és Perzsia egymás ellen harcolt, másrészt az adóztatott tömegek szabadítóként tekintettek az arabokra.
Kezükre került Szíria, Palesztina, Mezopotámia, Egyiptom, a perzsa államot megsemmisítették.
Székhelyük Damaszkusz, majd Bagdad lesz, tovább terjeszkednek Közép-Ázsia, Észak-Afrika, Indus-völgy, majd a Gibraltári-szoroson át – Európa, Hispánia felé
Megállítani a terjeszkedést Európában nyugaton Mar-tell Károly 732, ill. keleten III. Leo 740 tudta.
V. Az iszlám kultúra és tudomány
Ötvözik az ősi arab kultúrát a hellénizmussal és a tá-vol keleti műveltséggel Európa felé ők közvetíte-nek.
Magas szinten művelt tudományágak:
Matematika: arab számok, algebra;
földrajz: kereskedők útleírásai (pl: Dzsaihani, Ibn Ruszta, Gardízi – a magyarokról is tudósítanak);
orvoslás: Európában az első orvosi egyetem;
csillagászat (iránytű), alkímia
Szép remekműveket produkált az iszlám építészet:
Templomok, mecsetek, dzsámik, minaretek, paloták.
Jellegzetesek a szamárhátas boltívek, arab díszítési forma az arabeszk (geometrikus és növényi díszítés).
Az arab ABC a kerekbetűs kufi írás.
Az arab kultúra időnként toleráns és befogadó volt.