Segédlet - Tortura

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Segítség
Segédanyag a történelem középszintű érettségihez: a 12 témakör témái, fogalmai, legfontosabb személyei, helyszínei (topográfia) és évszámai (kronológia).
Pdf-ben is letölthető: innen!
 
SEGÉDLET AZ ÉRETTSÉGI ISMÉTLÉSHEZ
 
Kerettantervi kulcsfogalmak, adatok
         
1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA
            
Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században.
  
Julius Caesar egyeduralmi kísérlete.
        
A görög-római hitvilág. Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei.
  
A zsidó vallás fő jellemzői. A   kereszténység kialakulása és főbb tanításai.
            
Kulcsfogalmak: Társadalom, társadalmi csoport, régészet, Krisztus   előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, ókor, népesedés, népességrobbanás, migráció,   életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer,   termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gyarmatosítás, árutermelés,   pénzgazdálkodás, kereskedelem, piac, kereskedelmi mérleg, piaci egyensúly,   gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom,   birodalom, demokrácia, királyság, köztársaság, császárság, önkényuralom,   diktatúra, politikai párt, polgárjog, szuverenitás, kultúra, vallás, monoteizmus   (egyistenhit), politeizmus (többistenhit), vallásüldözés, vallásszabadság.
  
Fogalmak: nemzetség, despotizmus, városállam, egyistenhit,   zsidó vallás, Biblia, Ószövetség, héber Biblia, mítosz, mitológia, városállam,   polisz, olimpia, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, népgyűlés,   Akropolisz, esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, demokrácia,   filozófia, hellenizmus, patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator,   néptribunus, légió, rabszolga, provincia, triumvirátus, principatus, jeruzsálemi   szentély, Újszövetség, diaszpóra, apostol,   Biblia, egyház, püspök, zsinat,
  
Személyek: Salamon, Mózes, Ádám, Éva, Noé, Mózes, Zeusz és a   legfontosabb görög istenek, Drakón, Szolón, Kleiszthenész, Periklész,   Pheidiász, Nagy Sándor, Romulus, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Julius   Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Mária, József, Péter apostol, Pál   apostol, Constantinus.
  
Topográfia: ókori Kelet, Egyiptom, Palesztina, Perzsia, Babilon,   Jeruzsálem, Balkán-félsziget, Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa   Birodalom, Marathón, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria, .Itáliai-félsziget,   Róma, Római Birodalom, Konstantinápoly, Júdea, Betlehem
  
Kronológia: Kr. e. 3000 körül (az   első államok kialakulása, az Egyiptomi Birodalom egyesítése), Kr. e. X.   század (a zsidó állam fénykora), Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpia   játékok), Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása), Kr. e. 510 (a római   köztársaság létrejötte), Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. V. század   közepe (Athén fénykora, Periklész kora), Kr. e. 264-146 (a pun háborúk), Kr.   e. 44 (Caesar halála), Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313 (a milánói   ediktum) 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása),Kr. u. 476   (a Nyugatrómai Birodalom bukása, az ókor vége).
         
     
2. A KÖZÉPKOR
            
A hűbériség és a jobbágyság jellemzői.
  
Az uradalom és a mezőgazdasági technika.
  
A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői.
        
A középkori város és a céhes ipar.
  
Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai.
  
A román és gótikus építészet; a reneszánsz kultúra.
  
Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) – együttműködés és   konfliktusok.
            
Kulcsfogalmak: Társadalom, társadalmi csoport, identitás,   társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás,   migráció, életmód, város, falu, gazdaság,   gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység,   erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,   pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma,   hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia, királyság, császárság, államszervezet,   közigazgatás, birodalom, szuverenitás, kultúra, vallás, monoteizmus,   vallásüldözés.
  
Fogalmak: középkor, ortodox egyház, római katolikus egyház,   pápa, szerzetes, kolostor, eretnek, vallási intolerancia, zsidóüldözés, bencés   rend, kódex, feudalizmus, hűbériség, hűbérúr, hűbéres, jobbágy, robot,   majorság, uradalom, vár, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán,   kalifa, invesztitúra, inkvizíció, eretnekség, antijudaizmus, kolduló rend,   rendi monarchia, középkori város, városi önkormányzat, hospes, céh, járvány,   távolsági kereskedelem, levantei kereskedelem, Hanza, skolasztika, egyetem, céhkönyvnyomtatás,   lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus.
  
Személyek: Mohamed próféta, Szent Benedek, Aquinói Szent Tamás,   VII. Gergely, Gutenberg.
  
Topográfia: Egyházi (Pápai) Állam, Bizánci Birodalom/Császárság,   Mekka, Arab Birodalom, Frank Birodalom, Német-római Birodalom, Szentföld,   Velence, Firenze.
  
Kronológia: 622 (Mohamed futása, a   muszlim időszámítás kezdete), 1054 (az egyházszakadás), 1215 (a Magna Charta   kiadása), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása), XV. század (könyvnyomtatás)
       
 
 
 
         
3. A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAM   MEGTEREMTÉSE ÉS VIRÁGKORA
            
A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás.
  
Géza fejedelemsége és I. (Szent) István   államszervező tevékenysége.
  
A tatárjárás és az ország   újjáépítése IV. Béla idején
        
A középkori magyar állam   megerősödése I. Károly idején.
  
Hunyadi   Mátyás reformjai és külpolitikája.
            
Kulcsfogalmak: Társadalom,   társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés,   lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód,   város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,   erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,   pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma,   hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, királyság, államszervezet, közigazgatás,   törvény, birodalom, szuverenitás, vallás, monoteizmus, vallásüldözés,   kultúra.
  
Fogalmak: nyelvrokonság,   hun, finnugor, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, félnomád életmód, törzs,   nemzetség, nagycsalád, fejedelem, táltos, kettős fejedelemség, honfoglalás,   kalandozás, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, királyi tanács,   tized, szerviens, várjobbágy, vajda, Szent Korona, Aranybulla, nemesi   vármegye, székely, szász, kun, tatár, bandérium, aranyforint, regálé,   harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék,   báró, köznemes, kilenced, ősiség, perszonálunió, kormányzó, végvár, végvári   rendszer, rendi országgyűlés, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg,   corvina.
  
Személyek: Attila,   Álmos, Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, Gellért püspök, I.   (Szent) László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla, Szent Margit,   I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi   Mátyás.
  
Topográfia: Urál, Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence,   Erdély, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony,   Horvátország, Erdély, Dalmácia, Muhi, Buda, Visegrád, Nándorfehérvár.
  
Kronológia: IX. század (Etelköz),   895-900 (a honfoglalás), 955 (az augsburgi csata), 972–997 (Géza   fejedelemsége), 997/1000-1038 (I. /Szent/ István), 1077-1095 (II. András),   1222 (az Aranybulla kiadása), 1235-70 (IV. Béla), 1241-42 (a tatárjárás),   1301 (az Árpád-ház kihalása), 1308-42 (I. Károly), 1456 (a nándorfehérvári   diadal), 1458-90 (I. /Hunyadi/ Mátyás).
            
            
4. SZELLEMI, TÁRSADALMI ÉS   POLITIKAI VÁLTOZÁSOK A KORA ÚJKORBAN (1492-1789)   
            
A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői.
  
A lutheri és kálvini reformáció.
  
A katolikus megújulás. A barokk stílus jellemzői.
        
Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában.
  
A   felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján.
            
Kulcsfogalmak:   Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,   felemelkedés, , elit réteg, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás,   népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység,   gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági   kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gyarmatosítás, gazdasági válság, adó, politika, állam,   államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, alkotmányos   királyság, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom,   szuverenitás, centrum, periféria, vallás, monoteizmus, vallásüldözés, antijudaizmus.
  
Fogalmak: újkor,   felfedező, gyarmat, ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem, abszolutizmus,   reformáció, protestáns, evangélikus, református, katolikus megújulás,   ellenreformáció, jezsuita, barokk, manufaktúra, vetésforgó, anglikán,   puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, merkantilizmus, alkotmány,   felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog,   társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny, felvilágosult   abszolutizmus,
  
Személyek: Kolumbusz,   Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Cromwell, Montesquieu,   Voltaire, Rousseau, Adam Smith, II. (Nagy) Frigyes, Washington.
  
Topográfia: Amerika, Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár, Poroszország,   Szilézia, Lengyelország, gyarmatok Észak-Amerikában.
  
Kronológia: 1492 (Amerika   felfedezése, Kolumbusz Amerikában), 1517 (Luther fellépése, a reformáció   kezdete), 1642-49 (az angol polgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása), 1776.   július 4. (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadása, az Amerikai   Egyesült Államok létrejötte).
       
 
 
         
5. MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN (1490-1790)
            
A mohácsi vész és az ország három részre szakadása.
  
A várháborúk (1541-1568).
  
Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete.
  
A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai.
        
A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei.
  
Demográfiai   és etnikai változások a 18. században. Mária Terézia és II. József reformjai.
            
Kulcsfogalmak:   Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,   felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás,   migráció, életmód, város, nemzetiség, etnikum, gazdaság, gazdasági   tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő,   gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,   politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,   monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, rendelet, birodalom, szuverenitás,   centrum, periféria, vallás, vallásüldözés.
  
Fogalmak: végvár,   hódoltság, szultán, szpáhi, janicsár, örökös jobbágyság, hajdú, vitézlő rend,   unitárius, kuruc, labanc, trónfosztás, betelepítés, betelepülés, Pragmatica   Sanctio, Helytartótanács, felső tábla, alsó tábla, vámrendelet, úrbéri   rendelet, úrbér, zsellér, Ratio Educationis, türelmi rendelet,   jobbágyrendelet.
  
Személyek: II. Lajos,   Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Dobó István, Zrínyi Miklós,   Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a   költő és hadvezér), I. Lipót, II. Rákóczi Ferenc, III. Károly, Mária Terézia,   II. József, Kazinczy Ferenc.
  
Topográfia: Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár,   Pozsony, Eger, Szigetvár, Debrecen, Sárospatak, Ónod, Nagyszombat,   Bécs, Határőrvidék, Bácska, Bánát.
  
Kronológia: 1526 (a mohácsi csata),   1541 (Buda török elfoglalása, az ország tényleges három részre szakadása),   1552 (a „nagy várháborúk” éve, Eger sikertelen török ostroma), 1566   (Szigetvár eleste), 1686 (Buda visszafoglalása), 1699 (a karlócai béke),   1703-11 (a Rákóczi-szabadságharc), 1707 (az ónodi országgyűlés), 1711 (a   szatmári béke), 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740-80 (Mária Terézia), 1780-1790   (II. József).
       
         
6. A POLGÁRI ÁTALAKULÁS, A   NEMZETÁLLAMOK ÉS AZ IMPERIALIZMUS KORA (1789-1914)
            
Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései.
  
A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus,   konzervativizmus és szocializmus) jellemzői.
        
A szövetségi rendszerek kialakulása.
  
Az ipari   forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés),   néhány találmánya és a gyáripar kezdetei.
            
Kulcsfogalmak: Társadalom,   társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, forradalom, társadalmi   mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés,   népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,   gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,   gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem,   pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma,   államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, királyság, császárság, köztársaság,   parlamentarizmus, demokrácia, népképviselet, közigazgatás, birodalom,   szuverenitás, centrum, periféria, emberi jog, állampolgári jog, vallás,   vallásüldözés, vallásszabadság, lelkiismereti szabadság, jogegyenlőség,   emancipáció.
  
Fogalmak: a hatalmi   ágak megosztása, társadalmi szerződés, népszuverenitás, népfelség elve, nemzetállam,   szabad verseny, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, ökumenikus gondolkodás,   alkotmány, jakobinus, terror, nacionalizmus,    liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, Szent Szövetség, polgári   nemzet, ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, urbanizáció, monopólium, futószalagos   termelés, polgári állam, középosztály, városiasodás, emancipáció, (politikai)   antiszemitizmus, cionizmus, szakszervezet, keresztényszocializmus,   szociáldemokrácia, polgárháború, egyenlőtlen fejlődés, nagyhatalom, hármas   szövetség, antant, keleti kérdés, tömegkultúra.
  
Személyek: XVI.   Lajos, Danton, Robespierre, Napóleon, Metternich, Watt, Stephenson, Marx, I.   Vilmos császár, Bismarck, II. Vilmos, Edison, Rotschildok, Viktória királynő,   XIII. Leó.
  
Topográfia: Párizs, Waterloo, Piemont, Olaszország, Német Császárság,   Szuezi-csatorna, Elzász-Lotaringia, Balkán.
  
Kronológia: 1789. július 14. (a   Bastille ostroma, a francia forradalom kitörése), 1848 (forradalmak   Európában), 1859 (a solferinói ütközet), 1866 (a königgrätzi csata), 1871 (a   Német Császárság létrejötte), 1882 (a hármas szövetség megalakulása), 1907 (a   hármas antant létrejötte).
       
 
 
         
7. A POLGÁROSODÁS KEZDETEI ÉS   KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON (1790-1914)
            
A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja.
  
A pesti forradalom eseményei, az áprilisi   törvények. A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei.
  
A kiegyezéshez vezető út. A kiegyezés tartalma és értékelése.
        
Gazdasági változások a dualizmus korában.
  
A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági   jellegzetességei, sajátosságai.
  
Népek, nemzetiségek (pl.: zsidók, németek)   szerepe a modernizációban.
  
Etnikai   viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában.
            
Kulcsfogalmak: Társadalom,   társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés,   lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, korfa, népesedés, migráció, népességrobbanás,   életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, kereskedelem,   pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma,   államszervezet, , hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus,   közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria.
  
Fogalmak: rendi országgyűlés, alsótábla, felsőtábla,   reformkor, reform, polgári átalakulás, liberális nemesség,   centralista, államnyelv, önkéntes és kötelező örökváltság, közteherviselés,   érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős   kormány, cenzúra, sajtószabadság, népképviselet, cenzusos választójog,   jobbágyfelszabadítás, emancipáció, honvédség, tavaszi hadjárat, Függetlenségi   nyilatkozat, trónfosztás, önkényuralom, emigráció, passzív ellenállás,   húsvéti cikk, kiegyezés, dualista monarchia, közös ügy, gazdasági kiegyezés,   Dunai Konföderáció, nemzetiségi törvény, horvát-magyar kiegyezés, Szabadelvű   Párt, választójog, agrárország, torlódó társadalom, úri középosztály, dzsentri, kivándorlás, asszimiláció,   amnesztia, vallási egyenjogúság, zsidó emancipáció, állami anyakönyvezés, polgári házasság, népoktatás.
  
Személyek: Széchenyi   István, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Metternich, Batthyány   Lajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor, Jellasics, Görgei Artúr,   Windischgrätz, Bem József, Haynau, Alexander Bach, Deák Ferenc, I. Ferenc   József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Baross Gábor,   Wekerle Sándor, Tisza István, Puskás Tivadar, Kandó Kálmán, Ganz Ábrahám,   Bánki Donát, Lőw Emánuel
  
Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Buda, Világos, Arad,   Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Bécs, Fiume.
  
Kronológia: 1830 (Széchenyi: Hitel   című művének megjelenése, a reformkor kezdete), 1832-36 (rendi-   reformországgyűlés), 1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása), 1848.   március 15. (forradalom Pesten), 1848. április 11. (áprilisi törvények),   1848. szeptember 29. (pákozdi csata), 1849. április 6. (isaszegi csata),   1849. április 14. (függetlenség kimondása, Függetlenségi nyilatkozat), 1849.   május 21. (Buda felszabadítása), 1849. augusztus 13. (világosi   fegyverletétel), 1849. október 6. (az aradi vértanúk és Batthyány Lajos   kivégzése), 1865 (Deák húsvéti cikke), 1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása),   1868 (a nemzetiségi és népiskolai törvény, a horvát-magyar kiegyezés),   1875-90 (Tisza Kálmán miniszterelnöksége), 1873 (Budapest létrejötte), 1896   (a millennium)
            
8. A VILÁGHÁBORÚK KORA (1914-1945)
            
Az első világháború (hadviselők, frontok, a   háború jellege). Az első világháborút lezáró békerendszer.  A náci Németország legfőbb jellemzői.
        
A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban.
  
A világháború előzményei,   kitörése és jellemzői.  A holokauszt.
            
Kulcsfogalmak: demokrácia,   köztársaság, parlamentarizmus, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum,   periféria, népképviselet, vallás, monoteizmus, vallásüldözés,   antiklerikalizmus, emberi jog, állampolgári jog, háború, hadsereg.
  
Fogalmak: villámháború   – állóháború/állásháború, központi hatalmak, frontvonal, hátország, kétfrontos   háború, antant, békediktátum, jóvátétel, Népszövetség, revízió, reváns, kisantant,   bolsevik, szovjet, kommunizmus, általános választójog, tömegpárt, fasizmus,   kisantant, , proletárdiktatúra, pártállam, államosítás, kollektivizálás,   tervutasításos rendszer, GULAG, személyi kultusz, koncepciós per, tőzsde, részvény,   túltermelési válság, totális diktatúra, tömegpropaganda, fasizmus, nemzetiszocializmus,   fajelmélet, zsidóüldözés, Führer, SS, Berlin-Róma tengely, Anschluss,   tekintélyelvű állam, erőszakmentes ellenállás, magaskultúra (elitkultúra),   tömegkultúra, háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, gettó, deportálás,   partizán, koncentrációs tábor, megsemmisítő tábor, népirtás, emberirtás,   holokauszt, soá, porajmos (roma/cigány népirtás), genocídium, partizán,   totális háború, furcsa háború, hadigazdaság, Vörös Hadsereg, antifasiszta   koalíció, polgárjog.
  
Személyek: II.   Vilmos, Lenin, Trockij, II. Miklós, Wilson, Clemenceau, Mussolini, Sztálin,   Roosevelt, Keynes, Hitler, Goebbels, Churchill.
  
Topográfia: Szarajevó, (Szent)Pétervár, Szerb‑Horvát‑Szlovén Királyság,   Csehszlovákia, a balti államok, Lengyelország, Kelet-Közép-Európa,   Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, Berlin,   weimari köztársaság, Moszkva, Saar-vidék, Rajna-vidék, Szudéta-vidék,   Pearl Harbor, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, Normandia.
  
Kronológia: 1914–18 (az első VH),   1914. június 28. (a szarajevói merénylet) 1914. július 28. (az Osztrák–Magyar   Monarchia hadat üzen Szerbiának, a VH kirobbanása), 1917 (a februári   forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1918. november   11. (az első VH vége), 1919 (békekonferencia kezdete, a versailles-i béke), 1922   (Szovjetunió létrehozása), 1929-1933 (a világgazdasági válság), 1933 (Hitler   hatalomra kerülése), 1936 (Berlin–Róma tengely), 1938 (Anschluss, a müncheni   konferencia), 1939. augusztus 23. (a szovjet-német megnemtámadási egyezmény),   1939. szeptember 1. (Németo. megtámadja Lengyelországot, kitör a 2. VH),   1941. június 22. (Németo. megtámadja a Szovjetuniót), 1941. december 7.   (Pearl Harbor, az USA hadba lépése), 1944. június 6. (normandiai   partraszállás), 1945. február (jaltai konferencia), 1945. május 9. (európai   háború befejeződése), 1945. augusztus 6. (atomtámadás, Hirosima), 1945.   szeptember 2. (Japán fegyverletételével véget ér a 2. VH).
            
9. MAGYARORSZÁG A VILÁGHÁBORÚK   KORÁBAN (1914-1945)
            
A trianoni békediktátum és következményei.
  
Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának   legfontosabb lépései.
  
A magyar külpolitika a két világháború között.
  
A politikai rendszer főbb jellemzői.
  
Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések.
        
Társadalmi rétegződés és életmód a   húszas-harmincas években.
  
Az antiszemitizmus megjelenési formái és a   „zsidókérdés” Magyarországon.
  
Magyarország háborúba lépése és részvétele a   Szovjetunió elleni harcokban.
  
Magyarország német megszállása és   a nyilas hatalomátvétel.
  
A holokauszt Magyarországon.
            
Fogalmak: őszirózsás   forradalom, tanácsköztársaság, proletárdiktatúra, egyházellenesség,   ellenforradalom, kormányzó, vörösterror, fehérterror, konszolidáció, revízió,   (politikai) antiszemitizmus, numerus clausus, földreform, népszövetségi   kölcsön, pengő, Magyar Nemzeti Bank, revízió, irredentizmus, kultúrfölény,   társadalombiztosítás, agrárolló, népi mozgalom, nyilas mozgalom, nyílt és   titkos szavazás, zsidótörvény, győri program, első bécsi döntés, fegyveres   semlegesség, második bécsi döntés, „hintapolitika”, gettó, deportálás,   munkaszolgálat, hadifogság, kiugrási kísérlet, malenkij robot.
  
Személyek: IV.   Károly, Károlyi Mihály, Apponyi Albert, Horthy Miklós, Teleki Pál, Bethlen   István, Klebelsberg Kuno, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Szent-Györgyi Albert,   Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Wallenberg.
  
Topográfia: Szarajevó, Doberdó, Szerb‑Horvát‑Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Jugoszlávia,   Románia, a trianoni Magyarország, Felvidék,   Kárpátalja, Újvidék, Kamenyec-podolszki, Voronyezs, Don-kanyar, Délvidék és   Észak-Erdély.
  
Kronológia: 1914–18 (az első VH),   1914. június 28. (szarajevói merénylet), 1918. október 31. (őszirózsás   forradalom győzelme), 1918. november 3. (padovai fegyverszünet), 1919.   március 21. – augusztus 1. (proletárdiktatúra időszaka), 1920. március   (Horthy kormányzóvá választása), 1920. június 4.(a trianoni békediktátum   aláírása). 1920 (numerus clausus, földreform) 1921-31 (Bethlen   miniszterelnöksége), 1927 (pengő bevezetése), 1932-1936 (Gömbös Gyula   miniszterelnöksége), 1938. november 2. (első bécsi döntés), 1939. március (Kárpátalja   visszacsatolása), 1940. augusztus 30. (második bécsi döntés), 1941. április   (magyar támadás Jugoszlávia ellen), 1941. június 26. (Kassa bombázása), 1941.   június 27. (Magyarország hadba lépése), 1942-1944 tavasza (Kállay Miklós   miniszterelnöksége), 1943. január (a doni katasztrófa), 1944. március 19.   (németek megszállják Magyarországot), 1944. október 15-16. (Horthy Miklós   sikertelen kiugrási kísérlete, nyilas hatalomátvétel), 1944. december 21.   (Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés), 1945. április (Magyarország   felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet megszállás kezdete, a háború   vége Magyarországon).
            
10. A JELENKOR (1945-TŐL NAPJAINKIG)
            
A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi   jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői.
  
Az ENSZ létrejötte, működése.
        
A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése;   Németország újraegyesítése.
  
Az Európai   Unió alapelvei, intézményei és működése.
  
A   globális világgazdaság ellentmondásai.
            
Fogalmak: Egyesült   Nemzetek Szervezete (ENSZ), szuperhatalom, vasfüggöny, hidegháború,   fegyverkezési verseny, kétpólusú világ, NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai   Gazdasági Közösség (Közös Piac), berlini fal, harmadik világ, el nem   kötelezettek mozgalma, újantiszemitizmus, enyhülési politika, jóléti állam,   (szociális) piacgazdaság, tervgazdaság, ökumené, harmadik világ, beat   korszak, hippi mozgalom, olajválság, olajárrobbanás, iszlám fundamentalizmus,   terrorizmus, Cartha ’77 mozgalom, prágai tavasz, diáklázadások, szolidaritás,   Európai Unió, PC, mobiltelefon, atomkatasztrófa, mamutcégek, nemzetközi   pénzvilág, csúcstechnológia, globalizáció, multikulturalizmus, nemzetközi   terrorizmus, vallási fanatizmus, xenofóbia, fogyasztói társadalom,   adósságspirál, globális felmelegedés, ökológiai katasztrófa, fenntarthatóság,   környezetvédelem, fiatalodó és öregedő társadalom, migráció, foglalkozási   szerkezet, diszkrimináció, integráció, euró, internet, tömegkommunikáció.
  
Személyek: Sztálin,   Mao Ce-tung, Truman, Marshall, Adenauer, Hruscsov, Kennedy, Tito, De   Gaulle, Brezsnyev, Ceaușescu, Willy Brandt, Thatcher, Reagan, Gorbacsov,   Helmuth Kohl, Lech Wałęsa, Václav Havel, II. János Pál, George Bush, Borisz   Jelcin, Bill Clinton, Tony Blair, George W. Bush.
  
Topográfia: Szovjetunió, NSZK, NDK, Közel-Kelet, Izrael, Palesztina, Kuba, Kína,   Korea (Észak- és Dél-Korea), Vietnam (Észak- és Dél-Vietnam), Berlin,   Helsinki, Prága, Gdańsk, Csernobil, Temesvár, Ukrajna, Észtország,   Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia, Szerbia, Horvátország,   Szlovénia, Németország, az EU tagállamai.
  
Kronológia: 1945 (az ENSZ   létrejötte), 1946 (a fultoni beszéd), 1947 (a Truman-elv, a párizsi   béke, India függetlensége), 1948 (Izrael létrejötte), 1949 (az NSZK, az NDK,   a NATO, a KGST, a Kínai Népköztársaság létrejötte, a szovjet atombomba),   1950-1953 (a koreai háború), 1953 (Sztálin halála), 1955 (a Varsói   Szerződés), 1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi válság), 1957 (a római   szerződések), 1959 (a kubai forradalom), 1961 (a berlini fal építése, Gagarin   űrrepülése), 1962 (a kubai rakétaválság), 1964-1973 (a vietnami háború), 1967   (a „hatnapos háború”),1968 (a prágai tavasz, a Brezsnyev-doktrína, párizsi   diáklázadások), 1969 (az első Holdra szállás), 1975 (a helsinki értekezlet),   1989 (a kelet-közép-európai rendszerváltások, a berlini fal lebontása), 1991   (a Varsói Szerződés és a KGST felszámolása, a Szovjetunió szétesése), 1992 (a   maastrichti szerződés aláírása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 1991-1999   (a délszláv háború), 1991-2004 (Jugoszlávia felbomlása), 2001 (terrortámadás   az USA ellen), 2002 (az euró bevezetése), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik   az EU-hoz, közöttük Magyarország is).
            
11. MAGYARORSZÁG   1945-TŐL A RENDSZERVÁLTOZÁSIG
            
Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet   és a mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korban.
  
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb   eseményei; a megtorlás. A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és   mindennapok.
        
A rendszerváltozás főbb eseményei.
  
A piacgazdaságra való áttérés és következményei.
  
A határon túli magyarság 1945-től.
            
Kulcsfogalmak:előzőek,, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra,   emberi jog, (állam)polgári jog, vallás, vallásüldözés, egyházüldözés,   vallásszabadság.
  
Fogalmak: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, földosztás,   Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt,   Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, népbíróság, kitelepítés, lakosságcsere,   Magyar Dolgozók Pártja (MDP), államosítás, népköztársaság, internálás, osztályharc, ÁVH, besúgó hálózat, ügynök,   egypártrendszer, pártállam, reakciós, koncepciós perek, kulák, tervgazdaság,   kollektivizálás, szövetkezet, beszolgáltatás, iparosítás, kétkeresős   családmodell, tömegpropaganda, aranycsapat,   Petőfi Kör, MEFESZ, intervenció, Magyar Szocialista Munkáspárt   (MSZMP), disszidens, amnesztia, új gazdasági mechanizmus, háztáji, második   gazdaság, „három T”, lakótelep, televízió, Rubik-kocka, ellenzéki mozgalmak,   szamizdat, besúgó, ügynök, monori találkozó, lakiteleki találkozó, ellenzéki   kerekasztal, spontán privatizáció, falurombolás, MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZMP, FKgP, KDNP, MSZP, többpártrendszer,   gyülekezési jog, pluralizmus, jogállam, demokratikus   intézményrendszer, nemzeti kerekasztal,   sarkalatos törvények, rendszerváltás/rendszerváltozás, Alkotmánybíróság, privatizáció,   kárpótlás, migráció, mobilitás, foglalkozási szerkezet,   munkanélküliség, diszkrimináció, szegregáció, kirekesztés, fajgyűlölet,   integráció, népszavazás, ombudsman, autonómia, magyar igazolvány, kettős   állampolgárság.
  
Személyek: Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács   Béla, Kéthly Anna, Esterházy János, Márton Áron, Rákosi Mátyás, Rajk László,   Kádár János, Nagy Imre, Maléter Pál, Bibó István, Kádár János, Nagy Imre,   Pozsgay Imre, Tőkés László, Antall József, Göncz Árpád, Sólyom László, Horn   Gyula, Orbán Viktor.
  
Topográfia: Debrecen, Recsk, Hortobágy, Sztálinváros   (Dunaújváros), az 1956-os forradalom főbb fővárosi helyszínei, Mosonmagyaróvár,   Salgótarján, Százhalombatta, Monor, Lakitelek, Bős-Nagymaros, a határon túli   magyarlakta területek, Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Várvidék   (Burgenland).
  
Kronológia: 1945. március   (földosztás), 1945. november (választások Magyarországon), 1946 (a második   köztársaság és az új forint), 1947. február 10. (a párizsi béke), 1947   (kékcédulás választások), 1948 (a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a   nyílt kommunista diktatúra kezdete, az iskolák államosítása), 1949 (a   kommunista alkotmány, a Mindszenty- és a Rajk-per), 1950 (a szerzetesrendek   feloszlatása, a tanácsrendszer létrejötte), 1953-55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége),   1956. október 23. (a forradalom kirobbanása), 1956. október 28. (a forradalom   győzelme), 1956. november 4. (szovjet támadás indul Magyarország ellen, a   forradalom leverésének kezdete), 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (részleges   amnesztia), 1968 (az új gazdasági mechanizmus bevezetése), 1971   (magyar-vatikáni megállapodás, Mindszenty József elhagyja Magyarországot),   1978 (az Egyesült Államok visszaadja a Szent Koronát), 1985 (a monori   találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1980 (Farkas Bertalan a   világűrben), 1989. június 16. (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése),   1989. október 23. (a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása), 1989 (társasági   és egyesülési törvény), 1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati   választások), 1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról), 1996 (a   magyar honfoglalás millecentenáriuma), 1999 (Magyarország a NATO tagjává   válik), 2000 (a magyar államalapítás millenniuma), 2004   Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz).
            
12. TÁRSADALMI, ÁLLAMPOLGÁRI,   PÉNZÜGYI ÉS MUNKAVÁLLALÓI ISMERETEK
            
A magyarországi romák története   és helyzetének főbb jellemzői napjainkban.
  
A szociális ellátórendszer fő elemei.
  
Az emberi jogok ismerete és a   jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok, kötelességek.
  
A politikai intézményrendszer   fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság,   ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény).
        
A választási rendszer fő elemei.
  
A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési   technikák, banki ügyletek).
  
A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és   kötelezettségek, a munkaviszony megszűnése.
            
Kulcsfogalmak: Család, társadalom, szocializáció, norma, szabály, jog, kötelesség, kultúra,   etnikum, nemzet, nemzetiség, állam, állampolgár, politika, politikai   rendszer, államforma, királyság, köztársaság, hatalom, intézmény, szervezet,   kormányzás, demokrácia, diktatúra, szélsőséges pártok és mozgalmak,   államszervezet, hatalommegosztás, gazdaság, piac, pénz, munka, termelés,   fogyasztás, szükséglet, tulajdon, jövedelem,   (közszolgálati/kereskedelmi/közösségi) média, tömegkommunikáció,   médiahasználat, funkció, médiaszöveg, nyilvánosság, hír, kommentár, hírérték,   hírverseny, pártatlanság, hírportál, közösségi oldal.
  
Fogalmak: Szokás,   hagyomány, illem, erkölcs, alapvető emberi jog, gyermeki jog, hivatal,   egyenlőség, társadalmi különbség, társadalmi egyenlőtlenség, előítélet,   kirekesztés, gyűlöletkeltés, gyűlölet bűncselekmény, szubkultúra, kortárscsoport,   helyi társadalom, civil társadalom, kisebbség, többség, érdekképviselet,   érdekegyeztetés, identitás, hátrányos helyzet, felelősségvállalás,   szolidaritás, önkéntesség, állampolgári jog, állampolgári kötelesség,   politikai intézményrendszer, választás, választási rendszer, unió,   országgyűlés, helyhatóság, politikai részvétel, közvetett demokrácia,   közvetlen demokrácia, önkormányzat, párt, parlamenti küszöb, állampolgári   jogok biztosa, Állami Számvevőszék, hatalmi ág, közjó, politikai intézmény,   média, közélet, nyilvánosság, piacgazdaság, háztartás, vállalat, belföld,   külföld, pénzintézet, pénzügyi közvetítő, bankjegy, pénzhelyettesítő,   költségvetés, bevétel, kiadás, egyenleg, megtakarítás, betét, kötvény,   befektetési jegy, hitelfelvétel, kamat, árfolyam, infláció, költségvetés,   adó, járulék, vállalkozás, személyi jövedelemadó, áfa, juttatások,   társadalombiztosítás, nyugdíjjárulék, költségvetési intézmény, költségvetési   egyenleg, deficit, pénzpiac, monetáris politika, jegybank, bankrendszer, (kereskedelemi)   bank, megtakarítás, forrás, tőzsde, értékpapír, rt, kft, kkt, bt, egyéni   vállalkozás, szövetkezet, korlátlan felelősség, korlátolt felelősség,   egyetemleges felelősség, biztosító társaság, lízingtársaságok, pénzügyi   közvetítő rendszer, állás, biztosítás, szerződés, munkaerőpiac, munkaadó,   munkavállaló, foglalkoztatás, munkaviszony, önéletrajz, motivációs levél,   munkajog, munkaszerződés, munkaidő, munkabér, adózás, adóbevallás,   egészségbiztosítás, munkanélküliség, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás,   háztartás, társadalmi juttatás, tulajdonból származó jövedelem, örökség,   nyeremény, vagyon, létszükségleti kiadás, nem létszükségleti kiadás,   beruházás, egyenleg, megtakarítás, befektetés, hitel, bankszámla, bankkártya,   banki művelet, lakossági folyószámla.
                        
 
Copyright 2016. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz