Segédlet - Tortura

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Feladatok
Segédanyag a történelem középszintű érettségihez: a 12 témakör témái, fogalmai, legfontosabb személyei, helyszínei (topográfia) és évszámai (kronológia).
Pdf-ben is letölthető: innen!
SEGÉDLET AZ ÉRETTSÉGI ISMÉTLÉSHEZ
Kerettantervi kulcsfogalmak, adatok
   
1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA
     
Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században.
 
Julius Caesar egyeduralmi kísérlete.
     
A görög-római hitvilág. Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei.
 
A zsidó vallás fő jellemzői. A  kereszténység kialakulása és főbb tanításai.
     
Kulcsfogalmak: Társadalom, társadalmi csoport, régészet, Krisztus  előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, ókor, népesedés, népességrobbanás, migráció,  életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer,  termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gyarmatosítás, árutermelés,  pénzgazdálkodás, kereskedelem, piac, kereskedelmi mérleg, piaci egyensúly,  gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom,  birodalom, demokrácia, királyság, köztársaság, császárság, önkényuralom,  diktatúra, politikai párt, polgárjog, szuverenitás, kultúra, vallás, monoteizmus  (egyistenhit), politeizmus (többistenhit), vallásüldözés, vallásszabadság.
 
Fogalmak: nemzetség, despotizmus, városállam, egyistenhit,  zsidó vallás, Biblia, Ószövetség, héber Biblia, mítosz, mitológia, városállam,  polisz, olimpia, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, népgyűlés,  Akropolisz, esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, demokrácia,  filozófia, hellenizmus, patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator,  néptribunus, légió, rabszolga, provincia, triumvirátus, principatus, jeruzsálemi  szentély, Újszövetség, diaszpóra, apostol,  Biblia, egyház, püspök, zsinat,
 
Személyek: Salamon, Mózes, Ádám, Éva, Noé, Mózes, Zeusz és a  legfontosabb görög istenek, Drakón, Szolón, Kleiszthenész, Periklész,  Pheidiász, Nagy Sándor, Romulus, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Julius  Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Mária, József, Péter apostol, Pál  apostol, Constantinus.
 
Topográfia: ókori Kelet, Egyiptom, Palesztina, Perzsia, Babilon,  Jeruzsálem, Balkán-félsziget, Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa  Birodalom, Marathón, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria, .Itáliai-félsziget,  Róma, Római Birodalom, Konstantinápoly, Júdea, Betlehem
 
Kronológia: Kr. e. 3000 körül (az  első államok kialakulása, az Egyiptomi Birodalom egyesítése), Kr. e. X.  század (a zsidó állam fénykora), Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpia  játékok), Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása), Kr. e. 510 (a római  köztársaság létrejötte), Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. V. század  közepe (Athén fénykora, Periklész kora), Kr. e. 264-146 (a pun háborúk), Kr.  e. 44 (Caesar halála), Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313 (a milánói  ediktum) 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása),Kr. u. 476  (a Nyugatrómai Birodalom bukása, az ókor vége).
   
   
2. A KÖZÉPKOR
     
A hűbériség és a jobbágyság jellemzői.
 
Az uradalom és a mezőgazdasági technika.
 
A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői.
     
A középkori város és a céhes ipar.
 
Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai.
 
A román és gótikus építészet; a reneszánsz kultúra.
 
Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) – együttműködés és  konfliktusok.
     
Kulcsfogalmak: Társadalom, társadalmi csoport, identitás,  társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás,  migráció, életmód, város, falu, gazdaság,  gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység,  erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,  pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma,  hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia, királyság, császárság, államszervezet,  közigazgatás, birodalom, szuverenitás, kultúra, vallás, monoteizmus,  vallásüldözés.
 
Fogalmak: középkor, ortodox egyház, római katolikus egyház,  pápa, szerzetes, kolostor, eretnek, vallási intolerancia, zsidóüldözés, bencés  rend, kódex, feudalizmus, hűbériség, hűbérúr, hűbéres, jobbágy, robot,  majorság, uradalom, vár, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán,  kalifa, invesztitúra, inkvizíció, eretnekség, antijudaizmus, kolduló rend,  rendi monarchia, középkori város, városi önkormányzat, hospes, céh, járvány,  távolsági kereskedelem, levantei kereskedelem, Hanza, skolasztika, egyetem, céhkönyvnyomtatás,  lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus.
 
Személyek: Mohamed próféta, Szent Benedek, Aquinói Szent Tamás,  VII. Gergely, Gutenberg.
 
Topográfia: Egyházi (Pápai) Állam, Bizánci Birodalom/Császárság,  Mekka, Arab Birodalom, Frank Birodalom, Német-római Birodalom, Szentföld,  Velence, Firenze.
 
Kronológia: 622 (Mohamed futása, a  muszlim időszámítás kezdete), 1054 (az egyházszakadás), 1215 (a Magna Charta  kiadása), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása), XV. század (könyvnyomtatás)
 

   
3. A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAM  MEGTEREMTÉSE ÉS VIRÁGKORA
     
A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás.
 
Géza fejedelemsége és I. (Szent) István  államszervező tevékenysége.
 
A tatárjárás és az ország  újjáépítése IV. Béla idején
     
A középkori magyar állam  megerősödése I. Károly idején.
 
Hunyadi  Mátyás reformjai és külpolitikája.
     
Kulcsfogalmak: Társadalom,  társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés,  lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód,  város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,  erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,  pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma,  hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, királyság, államszervezet, közigazgatás,  törvény, birodalom, szuverenitás, vallás, monoteizmus, vallásüldözés,  kultúra.
 
Fogalmak: nyelvrokonság,  hun, finnugor, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, félnomád életmód, törzs,  nemzetség, nagycsalád, fejedelem, táltos, kettős fejedelemség, honfoglalás,  kalandozás, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, királyi tanács,  tized, szerviens, várjobbágy, vajda, Szent Korona, Aranybulla, nemesi  vármegye, székely, szász, kun, tatár, bandérium, aranyforint, regálé,  harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék,  báró, köznemes, kilenced, ősiség, perszonálunió, kormányzó, végvár, végvári  rendszer, rendi országgyűlés, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg,  corvina.
 
Személyek: Attila,  Álmos, Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, Gellért püspök, I.  (Szent) László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla, Szent Margit,  I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi  Mátyás.
 
Topográfia: Urál, Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence,  Erdély, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony,  Horvátország, Erdély, Dalmácia, Muhi, Buda, Visegrád, Nándorfehérvár.
 
Kronológia: IX. század (Etelköz),  895-900 (a honfoglalás), 955 (az augsburgi csata), 972–997 (Géza  fejedelemsége), 997/1000-1038 (I. /Szent/ István), 1077-1095 (II. András),  1222 (az Aranybulla kiadása), 1235-70 (IV. Béla), 1241-42 (a tatárjárás),  1301 (az Árpád-ház kihalása), 1308-42 (I. Károly), 1456 (a nándorfehérvári  diadal), 1458-90 (I. /Hunyadi/ Mátyás).
     
     
4. SZELLEMI, TÁRSADALMI ÉS  POLITIKAI VÁLTOZÁSOK A KORA ÚJKORBAN (1492-1789)  
     
A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői.
 
A lutheri és kálvini reformáció.
 
A katolikus megújulás. A barokk stílus jellemzői.
     
Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában.
 
A  felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján.
     
Kulcsfogalmak:  Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,  felemelkedés, , elit réteg, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás,  népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység,  gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági  kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gyarmatosítás, gazdasági válság, adó, politika, állam,  államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, alkotmányos  királyság, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom,  szuverenitás, centrum, periféria, vallás, monoteizmus, vallásüldözés, antijudaizmus.
 
Fogalmak: újkor,  felfedező, gyarmat, ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem, abszolutizmus,  reformáció, protestáns, evangélikus, református, katolikus megújulás,  ellenreformáció, jezsuita, barokk, manufaktúra, vetésforgó, anglikán,  puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, merkantilizmus, alkotmány,  felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog,  társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny, felvilágosult  abszolutizmus,
 
Személyek: Kolumbusz,  Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Cromwell, Montesquieu,  Voltaire, Rousseau, Adam Smith, II. (Nagy) Frigyes, Washington.
 
Topográfia: Amerika, Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár, Poroszország,  Szilézia, Lengyelország, gyarmatok Észak-Amerikában.
 
Kronológia: 1492 (Amerika  felfedezése, Kolumbusz Amerikában), 1517 (Luther fellépése, a reformáció  kezdete), 1642-49 (az angol polgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása), 1776.  július 4. (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadása, az Amerikai  Egyesült Államok létrejötte).
 

   
5. MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN (1490-1790)
     
A mohácsi vész és az ország három részre szakadása.
 
A várháborúk (1541-1568).
 
Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete.
 
A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai.
     
A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei.
 
Demográfiai  és etnikai változások a 18. században. Mária Terézia és II. József reformjai.
     
Kulcsfogalmak:  Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,  felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás,  migráció, életmód, város, nemzetiség, etnikum, gazdaság, gazdasági  tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő,  gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,  politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,  monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, rendelet, birodalom, szuverenitás,  centrum, periféria, vallás, vallásüldözés.
 
Fogalmak: végvár,  hódoltság, szultán, szpáhi, janicsár, örökös jobbágyság, hajdú, vitézlő rend,  unitárius, kuruc, labanc, trónfosztás, betelepítés, betelepülés, Pragmatica  Sanctio, Helytartótanács, felső tábla, alsó tábla, vámrendelet, úrbéri  rendelet, úrbér, zsellér, Ratio Educationis, türelmi rendelet,  jobbágyrendelet.
 
Személyek: II. Lajos,  Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Dobó István, Zrínyi Miklós,  Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a  költő és hadvezér), I. Lipót, II. Rákóczi Ferenc, III. Károly, Mária Terézia,  II. József, Kazinczy Ferenc.
 
Topográfia: Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár,  Pozsony, Eger, Szigetvár, Debrecen, Sárospatak, Ónod, Nagyszombat,  Bécs, Határőrvidék, Bácska, Bánát.
 
Kronológia: 1526 (a mohácsi csata),  1541 (Buda török elfoglalása, az ország tényleges három részre szakadása),  1552 (a „nagy várháborúk” éve, Eger sikertelen török ostroma), 1566  (Szigetvár eleste), 1686 (Buda visszafoglalása), 1699 (a karlócai béke),  1703-11 (a Rákóczi-szabadságharc), 1707 (az ónodi országgyűlés), 1711 (a  szatmári béke), 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740-80 (Mária Terézia), 1780-1790  (II. József).
 
   
6. A POLGÁRI ÁTALAKULÁS, A  NEMZETÁLLAMOK ÉS AZ IMPERIALIZMUS KORA (1789-1914)
     
Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései.
 
A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus,  konzervativizmus és szocializmus) jellemzői.
     
A szövetségi rendszerek kialakulása.
 
Az ipari  forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés),  néhány találmánya és a gyáripar kezdetei.
     
Kulcsfogalmak: Társadalom,  társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, forradalom, társadalmi  mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés,  népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,  gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,  gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem,  pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma,  államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, királyság, császárság, köztársaság,  parlamentarizmus, demokrácia, népképviselet, közigazgatás, birodalom,  szuverenitás, centrum, periféria, emberi jog, állampolgári jog, vallás,  vallásüldözés, vallásszabadság, lelkiismereti szabadság, jogegyenlőség,  emancipáció.
 
Fogalmak: a hatalmi  ágak megosztása, társadalmi szerződés, népszuverenitás, népfelség elve, nemzetállam,  szabad verseny, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, ökumenikus gondolkodás,  alkotmány, jakobinus, terror, nacionalizmus,  liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, Szent Szövetség, polgári  nemzet, ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, urbanizáció, monopólium, futószalagos  termelés, polgári állam, középosztály, városiasodás, emancipáció, (politikai)  antiszemitizmus, cionizmus, szakszervezet, keresztényszocializmus,  szociáldemokrácia, polgárháború, egyenlőtlen fejlődés, nagyhatalom, hármas  szövetség, antant, keleti kérdés, tömegkultúra.
 
Személyek: XVI.  Lajos, Danton, Robespierre, Napóleon, Metternich, Watt, Stephenson, Marx, I.  Vilmos császár, Bismarck, II. Vilmos, Edison, Rotschildok, Viktória királynő,  XIII. Leó.
 
Topográfia: Párizs, Waterloo, Piemont, Olaszország, Német Császárság,  Szuezi-csatorna, Elzász-Lotaringia, Balkán.
 
Kronológia: 1789. július 14. (a  Bastille ostroma, a francia forradalom kitörése), 1848 (forradalmak  Európában), 1859 (a solferinói ütközet), 1866 (a königgrätzi csata), 1871 (a  Német Császárság létrejötte), 1882 (a hármas szövetség megalakulása), 1907 (a  hármas antant létrejötte).
 

   
7. A POLGÁROSODÁS KEZDETEI ÉS  KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON (1790-1914)
     
A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja.
 
A pesti forradalom eseményei, az áprilisi  törvények. A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei.
 
A kiegyezéshez vezető út. A kiegyezés tartalma és értékelése.
     
Gazdasági változások a dualizmus korában.
 
A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági  jellegzetességei, sajátosságai.
 
Népek, nemzetiségek (pl.: zsidók, németek)  szerepe a modernizációban.
 
Etnikai  viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában.
     
Kulcsfogalmak: Társadalom,  társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés,  lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, korfa, népesedés, migráció, népességrobbanás,  életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, kereskedelem,  pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma,  államszervezet, , hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus,  közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria.
 
Fogalmak: rendi országgyűlés, alsótábla, felsőtábla,  reformkor, reform, polgári átalakulás, liberális nemesség,  centralista, államnyelv, önkéntes és kötelező örökváltság, közteherviselés,  érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős  kormány, cenzúra, sajtószabadság, népképviselet, cenzusos választójog,  jobbágyfelszabadítás, emancipáció, honvédség, tavaszi hadjárat, Függetlenségi  nyilatkozat, trónfosztás, önkényuralom, emigráció, passzív ellenállás,  húsvéti cikk, kiegyezés, dualista monarchia, közös ügy, gazdasági kiegyezés,  Dunai Konföderáció, nemzetiségi törvény, horvát-magyar kiegyezés, Szabadelvű  Párt, választójog, agrárország, torlódó társadalom, úri középosztály, dzsentri, kivándorlás, asszimiláció,  amnesztia, vallási egyenjogúság, zsidó emancipáció, állami anyakönyvezés, polgári házasság, népoktatás.
 
Személyek: Széchenyi  István, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Metternich, Batthyány  Lajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor, Jellasics, Görgei Artúr,  Windischgrätz, Bem József, Haynau, Alexander Bach, Deák Ferenc, I. Ferenc  József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Baross Gábor,  Wekerle Sándor, Tisza István, Puskás Tivadar, Kandó Kálmán, Ganz Ábrahám,  Bánki Donát, Lőw Emánuel
 
Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Buda, Világos, Arad,  Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Bécs, Fiume.
 
Kronológia: 1830 (Széchenyi: Hitel  című művének megjelenése, a reformkor kezdete), 1832-36 (rendi-  reformországgyűlés), 1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása), 1848.  március 15. (forradalom Pesten), 1848. április 11. (áprilisi törvények),  1848. szeptember 29. (pákozdi csata), 1849. április 6. (isaszegi csata),  1849. április 14. (függetlenség kimondása, Függetlenségi nyilatkozat), 1849.  május 21. (Buda felszabadítása), 1849. augusztus 13. (világosi  fegyverletétel), 1849. október 6. (az aradi vértanúk és Batthyány Lajos  kivégzése), 1865 (Deák húsvéti cikke), 1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása),  1868 (a nemzetiségi és népiskolai törvény, a horvát-magyar kiegyezés),  1875-90 (Tisza Kálmán miniszterelnöksége), 1873 (Budapest létrejötte), 1896  (a millennium)
     
8. A VILÁGHÁBORÚK KORA (1914-1945)
     
Az első világháború (hadviselők, frontok, a  háború jellege). Az első világháborút lezáró békerendszer.  A náci Németország legfőbb jellemzői.
     
A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban.
 
A világháború előzményei,  kitörése és jellemzői.  A holokauszt.
     
Kulcsfogalmak: demokrácia,  köztársaság, parlamentarizmus, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum,  periféria, népképviselet, vallás, monoteizmus, vallásüldözés,  antiklerikalizmus, emberi jog, állampolgári jog, háború, hadsereg.
 
Fogalmak: villámháború  – állóháború/állásháború, központi hatalmak, frontvonal, hátország, kétfrontos  háború, antant, békediktátum, jóvátétel, Népszövetség, revízió, reváns, kisantant,  bolsevik, szovjet, kommunizmus, általános választójog, tömegpárt, fasizmus,  kisantant, , proletárdiktatúra, pártállam, államosítás, kollektivizálás,  tervutasításos rendszer, GULAG, személyi kultusz, koncepciós per, tőzsde, részvény,  túltermelési válság, totális diktatúra, tömegpropaganda, fasizmus, nemzetiszocializmus,  fajelmélet, zsidóüldözés, Führer, SS, Berlin-Róma tengely, Anschluss,  tekintélyelvű állam, erőszakmentes ellenállás, magaskultúra (elitkultúra),  tömegkultúra, háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, gettó, deportálás,  partizán, koncentrációs tábor, megsemmisítő tábor, népirtás, emberirtás,  holokauszt, soá, porajmos (roma/cigány népirtás), genocídium, partizán,  totális háború, furcsa háború, hadigazdaság, Vörös Hadsereg, antifasiszta  koalíció, polgárjog.
 
Személyek: II.  Vilmos, Lenin, Trockij, II. Miklós, Wilson, Clemenceau, Mussolini, Sztálin,  Roosevelt, Keynes, Hitler, Goebbels, Churchill.
 
Topográfia: Szarajevó, (Szent)Pétervár, Szerb‑Horvát‑Szlovén Királyság,  Csehszlovákia, a balti államok, Lengyelország, Kelet-Közép-Európa,  Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, Berlin,  weimari köztársaság, Moszkva, Saar-vidék, Rajna-vidék, Szudéta-vidék,  Pearl Harbor, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, Normandia.
 
Kronológia: 1914–18 (az első VH),  1914. június 28. (a szarajevói merénylet) 1914. július 28. (az Osztrák–Magyar  Monarchia hadat üzen Szerbiának, a VH kirobbanása), 1917 (a februári  forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1918. november  11. (az első VH vége), 1919 (békekonferencia kezdete, a versailles-i béke), 1922  (Szovjetunió létrehozása), 1929-1933 (a világgazdasági válság), 1933 (Hitler  hatalomra kerülése), 1936 (Berlin–Róma tengely), 1938 (Anschluss, a müncheni  konferencia), 1939. augusztus 23. (a szovjet-német megnemtámadási egyezmény),  1939. szeptember 1. (Németo. megtámadja Lengyelországot, kitör a 2. VH),  1941. június 22. (Németo. megtámadja a Szovjetuniót), 1941. december 7.  (Pearl Harbor, az USA hadba lépése), 1944. június 6. (normandiai  partraszállás), 1945. február (jaltai konferencia), 1945. május 9. (európai  háború befejeződése), 1945. augusztus 6. (atomtámadás, Hirosima), 1945.  szeptember 2. (Japán fegyverletételével véget ér a 2. VH).
     
9. MAGYARORSZÁG A VILÁGHÁBORÚK  KORÁBAN (1914-1945)
     
A trianoni békediktátum és következményei.
 
Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának  legfontosabb lépései.
 
A magyar külpolitika a két világháború között.
 
A politikai rendszer főbb jellemzői.
 
Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések.
     
Társadalmi rétegződés és életmód a  húszas-harmincas években.
 
Az antiszemitizmus megjelenési formái és a  „zsidókérdés” Magyarországon.
 
Magyarország háborúba lépése és részvétele a  Szovjetunió elleni harcokban.
 
Magyarország német megszállása és  a nyilas hatalomátvétel.
 
A holokauszt Magyarországon.
     
Fogalmak: őszirózsás  forradalom, tanácsköztársaság, proletárdiktatúra, egyházellenesség,  ellenforradalom, kormányzó, vörösterror, fehérterror, konszolidáció, revízió,  (politikai) antiszemitizmus, numerus clausus, földreform, népszövetségi  kölcsön, pengő, Magyar Nemzeti Bank, revízió, irredentizmus, kultúrfölény,  társadalombiztosítás, agrárolló, népi mozgalom, nyilas mozgalom, nyílt és  titkos szavazás, zsidótörvény, győri program, első bécsi döntés, fegyveres  semlegesség, második bécsi döntés, „hintapolitika”, gettó, deportálás,  munkaszolgálat, hadifogság, kiugrási kísérlet, malenkij robot.
 
Személyek: IV.  Károly, Károlyi Mihály, Apponyi Albert, Horthy Miklós, Teleki Pál, Bethlen  István, Klebelsberg Kuno, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Szent-Györgyi Albert,  Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Wallenberg.
 
Topográfia: Szarajevó, Doberdó, Szerb‑Horvát‑Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Jugoszlávia,  Románia, a trianoni Magyarország, Felvidék,  Kárpátalja, Újvidék, Kamenyec-podolszki, Voronyezs, Don-kanyar, Délvidék és  Észak-Erdély.
 
Kronológia: 1914–18 (az első VH),  1914. június 28. (szarajevói merénylet), 1918. október 31. (őszirózsás  forradalom győzelme), 1918. november 3. (padovai fegyverszünet), 1919.  március 21. – augusztus 1. (proletárdiktatúra időszaka), 1920. március  (Horthy kormányzóvá választása), 1920. június 4.(a trianoni békediktátum  aláírása). 1920 (numerus clausus, földreform) 1921-31 (Bethlen  miniszterelnöksége), 1927 (pengő bevezetése), 1932-1936 (Gömbös Gyula  miniszterelnöksége), 1938. november 2. (első bécsi döntés), 1939. március (Kárpátalja  visszacsatolása), 1940. augusztus 30. (második bécsi döntés), 1941. április  (magyar támadás Jugoszlávia ellen), 1941. június 26. (Kassa bombázása), 1941.  június 27. (Magyarország hadba lépése), 1942-1944 tavasza (Kállay Miklós  miniszterelnöksége), 1943. január (a doni katasztrófa), 1944. március 19.  (németek megszállják Magyarországot), 1944. október 15-16. (Horthy Miklós  sikertelen kiugrási kísérlete, nyilas hatalomátvétel), 1944. december 21.  (Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés), 1945. április (Magyarország  felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet megszállás kezdete, a háború  vége Magyarországon).
     
10. A JELENKOR (1945-TŐL NAPJAINKIG)
     
A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi  jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői.
 
Az ENSZ létrejötte, működése.
     
A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése;  Németország újraegyesítése.
 
Az Európai  Unió alapelvei, intézményei és működése.
 
A  globális világgazdaság ellentmondásai.
     
Fogalmak: Egyesült  Nemzetek Szervezete (ENSZ), szuperhatalom, vasfüggöny, hidegháború,  fegyverkezési verseny, kétpólusú világ, NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai  Gazdasági Közösség (Közös Piac), berlini fal, harmadik világ, el nem  kötelezettek mozgalma, újantiszemitizmus, enyhülési politika, jóléti állam,  (szociális) piacgazdaság, tervgazdaság, ökumené, harmadik világ, beat  korszak, hippi mozgalom, olajválság, olajárrobbanás, iszlám fundamentalizmus,  terrorizmus, Cartha ’77 mozgalom, prágai tavasz, diáklázadások, szolidaritás,  Európai Unió, PC, mobiltelefon, atomkatasztrófa, mamutcégek, nemzetközi  pénzvilág, csúcstechnológia, globalizáció, multikulturalizmus, nemzetközi  terrorizmus, vallási fanatizmus, xenofóbia, fogyasztói társadalom,  adósságspirál, globális felmelegedés, ökológiai katasztrófa, fenntarthatóság,  környezetvédelem, fiatalodó és öregedő társadalom, migráció, foglalkozási  szerkezet, diszkrimináció, integráció, euró, internet, tömegkommunikáció.
 
Személyek: Sztálin,  Mao Ce-tung, Truman, Marshall, Adenauer, Hruscsov, Kennedy, Tito, De  Gaulle, Brezsnyev, Ceaușescu, Willy Brandt, Thatcher, Reagan, Gorbacsov,  Helmuth Kohl, Lech Wałęsa, Václav Havel, II. János Pál, George Bush, Borisz  Jelcin, Bill Clinton, Tony Blair, George W. Bush.
 
Topográfia: Szovjetunió, NSZK, NDK, Közel-Kelet, Izrael, Palesztina, Kuba, Kína,  Korea (Észak- és Dél-Korea), Vietnam (Észak- és Dél-Vietnam), Berlin,  Helsinki, Prága, Gdańsk, Csernobil, Temesvár, Ukrajna, Észtország,  Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia, Szerbia, Horvátország,  Szlovénia, Németország, az EU tagállamai.
 
Kronológia: 1945 (az ENSZ  létrejötte), 1946 (a fultoni beszéd), 1947 (a Truman-elv, a párizsi  béke, India függetlensége), 1948 (Izrael létrejötte), 1949 (az NSZK, az NDK,  a NATO, a KGST, a Kínai Népköztársaság létrejötte, a szovjet atombomba),  1950-1953 (a koreai háború), 1953 (Sztálin halála), 1955 (a Varsói  Szerződés), 1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi válság), 1957 (a római  szerződések), 1959 (a kubai forradalom), 1961 (a berlini fal építése, Gagarin  űrrepülése), 1962 (a kubai rakétaválság), 1964-1973 (a vietnami háború), 1967  (a „hatnapos háború”),1968 (a prágai tavasz, a Brezsnyev-doktrína, párizsi  diáklázadások), 1969 (az első Holdra szállás), 1975 (a helsinki értekezlet),  1989 (a kelet-közép-európai rendszerváltások, a berlini fal lebontása), 1991  (a Varsói Szerződés és a KGST felszámolása, a Szovjetunió szétesése), 1992 (a  maastrichti szerződés aláírása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 1991-1999  (a délszláv háború), 1991-2004 (Jugoszlávia felbomlása), 2001 (terrortámadás  az USA ellen), 2002 (az euró bevezetése), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik  az EU-hoz, közöttük Magyarország is).
     
11. MAGYARORSZÁG  1945-TŐL A RENDSZERVÁLTOZÁSIG
     
Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet  és a mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korban.
 
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb  eseményei; a megtorlás. A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és  mindennapok.
     
A rendszerváltozás főbb eseményei.
 
A piacgazdaságra való áttérés és következményei.
 
A határon túli magyarság 1945-től.
     
Kulcsfogalmak:előzőek,, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra,  emberi jog, (állam)polgári jog, vallás, vallásüldözés, egyházüldözés,  vallásszabadság.
 
Fogalmak: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, földosztás,  Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt,  Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, népbíróság, kitelepítés, lakosságcsere,  Magyar Dolgozók Pártja (MDP), államosítás, népköztársaság, internálás, osztályharc, ÁVH, besúgó hálózat, ügynök,  egypártrendszer, pártállam, reakciós, koncepciós perek, kulák, tervgazdaság,  kollektivizálás, szövetkezet, beszolgáltatás, iparosítás, kétkeresős  családmodell, tömegpropaganda, aranycsapat,  Petőfi Kör, MEFESZ, intervenció, Magyar Szocialista Munkáspárt  (MSZMP), disszidens, amnesztia, új gazdasági mechanizmus, háztáji, második  gazdaság, „három T”, lakótelep, televízió, Rubik-kocka, ellenzéki mozgalmak,  szamizdat, besúgó, ügynök, monori találkozó, lakiteleki találkozó, ellenzéki  kerekasztal, spontán privatizáció, falurombolás, MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZMP, FKgP, KDNP, MSZP, többpártrendszer,  gyülekezési jog, pluralizmus, jogállam, demokratikus  intézményrendszer, nemzeti kerekasztal,  sarkalatos törvények, rendszerváltás/rendszerváltozás, Alkotmánybíróság, privatizáció,  kárpótlás, migráció, mobilitás, foglalkozási szerkezet,  munkanélküliség, diszkrimináció, szegregáció, kirekesztés, fajgyűlölet,  integráció, népszavazás, ombudsman, autonómia, magyar igazolvány, kettős  állampolgárság.
 
Személyek: Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács  Béla, Kéthly Anna, Esterházy János, Márton Áron, Rákosi Mátyás, Rajk László,  Kádár János, Nagy Imre, Maléter Pál, Bibó István, Kádár János, Nagy Imre,  Pozsgay Imre, Tőkés László, Antall József, Göncz Árpád, Sólyom László, Horn  Gyula, Orbán Viktor.
 
Topográfia: Debrecen, Recsk, Hortobágy, Sztálinváros  (Dunaújváros), az 1956-os forradalom főbb fővárosi helyszínei, Mosonmagyaróvár,  Salgótarján, Százhalombatta, Monor, Lakitelek, Bős-Nagymaros, a határon túli  magyarlakta területek, Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Várvidék  (Burgenland).
 
Kronológia: 1945. március  (földosztás), 1945. november (választások Magyarországon), 1946 (a második  köztársaság és az új forint), 1947. február 10. (a párizsi béke), 1947  (kékcédulás választások), 1948 (a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a  nyílt kommunista diktatúra kezdete, az iskolák államosítása), 1949 (a  kommunista alkotmány, a Mindszenty- és a Rajk-per), 1950 (a szerzetesrendek  feloszlatása, a tanácsrendszer létrejötte), 1953-55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége),  1956. október 23. (a forradalom kirobbanása), 1956. október 28. (a forradalom  győzelme), 1956. november 4. (szovjet támadás indul Magyarország ellen, a  forradalom leverésének kezdete), 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (részleges  amnesztia), 1968 (az új gazdasági mechanizmus bevezetése), 1971  (magyar-vatikáni megállapodás, Mindszenty József elhagyja Magyarországot),  1978 (az Egyesült Államok visszaadja a Szent Koronát), 1985 (a monori  találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1980 (Farkas Bertalan a  világűrben), 1989. június 16. (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése),  1989. október 23. (a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása), 1989 (társasági  és egyesülési törvény), 1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati  választások), 1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról), 1996 (a  magyar honfoglalás millecentenáriuma), 1999 (Magyarország a NATO tagjává  válik), 2000 (a magyar államalapítás millenniuma), 2004  Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz).
     
12. TÁRSADALMI, ÁLLAMPOLGÁRI,  PÉNZÜGYI ÉS MUNKAVÁLLALÓI ISMERETEK
     
A magyarországi romák története  és helyzetének főbb jellemzői napjainkban.
 
A szociális ellátórendszer fő elemei.
 
Az emberi jogok ismerete és a  jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok, kötelességek.
 
A politikai intézményrendszer  fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság,  ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény).
     
A választási rendszer fő elemei.
 
A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési  technikák, banki ügyletek).
 
A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és  kötelezettségek, a munkaviszony megszűnése.
     
Kulcsfogalmak: Család, társadalom, szocializáció, norma, szabály, jog, kötelesség, kultúra,  etnikum, nemzet, nemzetiség, állam, állampolgár, politika, politikai  rendszer, államforma, királyság, köztársaság, hatalom, intézmény, szervezet,  kormányzás, demokrácia, diktatúra, szélsőséges pártok és mozgalmak,  államszervezet, hatalommegosztás, gazdaság, piac, pénz, munka, termelés,  fogyasztás, szükséglet, tulajdon, jövedelem,  (közszolgálati/kereskedelmi/közösségi) média, tömegkommunikáció,  médiahasználat, funkció, médiaszöveg, nyilvánosság, hír, kommentár, hírérték,  hírverseny, pártatlanság, hírportál, közösségi oldal.
 
Fogalmak: Szokás,  hagyomány, illem, erkölcs, alapvető emberi jog, gyermeki jog, hivatal,  egyenlőség, társadalmi különbség, társadalmi egyenlőtlenség, előítélet,  kirekesztés, gyűlöletkeltés, gyűlölet bűncselekmény, szubkultúra, kortárscsoport,  helyi társadalom, civil társadalom, kisebbség, többség, érdekképviselet,  érdekegyeztetés, identitás, hátrányos helyzet, felelősségvállalás,  szolidaritás, önkéntesség, állampolgári jog, állampolgári kötelesség,  politikai intézményrendszer, választás, választási rendszer, unió,  országgyűlés, helyhatóság, politikai részvétel, közvetett demokrácia,  közvetlen demokrácia, önkormányzat, párt, parlamenti küszöb, állampolgári  jogok biztosa, Állami Számvevőszék, hatalmi ág, közjó, politikai intézmény,  média, közélet, nyilvánosság, piacgazdaság, háztartás, vállalat, belföld,  külföld, pénzintézet, pénzügyi közvetítő, bankjegy, pénzhelyettesítő,  költségvetés, bevétel, kiadás, egyenleg, megtakarítás, betét, kötvény,  befektetési jegy, hitelfelvétel, kamat, árfolyam, infláció, költségvetés,  adó, járulék, vállalkozás, személyi jövedelemadó, áfa, juttatások,  társadalombiztosítás, nyugdíjjárulék, költségvetési intézmény, költségvetési  egyenleg, deficit, pénzpiac, monetáris politika, jegybank, bankrendszer, (kereskedelemi)  bank, megtakarítás, forrás, tőzsde, értékpapír, rt, kft, kkt, bt, egyéni  vállalkozás, szövetkezet, korlátlan felelősség, korlátolt felelősség,  egyetemleges felelősség, biztosító társaság, lízingtársaságok, pénzügyi  közvetítő rendszer, állás, biztosítás, szerződés, munkaerőpiac, munkaadó,  munkavállaló, foglalkoztatás, munkaviszony, önéletrajz, motivációs levél,  munkajog, munkaszerződés, munkaidő, munkabér, adózás, adóbevallás,  egészségbiztosítás, munkanélküliség, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás,  háztartás, társadalmi juttatás, tulajdonból származó jövedelem, örökség,  nyeremény, vagyon, létszükségleti kiadás, nem létszükségleti kiadás,  beruházás, egyenleg, megtakarítás, befektetés, hitel, bankszámla, bankkártya,  banki művelet, lakossági folyószámla.
       
 
Copyright 2016. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz