Város, kereskedelem - Tortura

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Egyetemes töri > Középkor
   A középkori város, a középkori kereskedelem
 
 A mezőgazdaság fellendülése és következményei
 
- A  9.-1o.sz-i találmányok, termelékenyebb módszerek (nehézeke, szügyhám, patkó, 2 és 3 nyomásos gazdálkodás,trágyázás) - 11-12.sz-i elterjedése a termésátlagokat  megnövelte.
 
- Éghajlati változás, a felmelegedés miatt kitolódott a gabona- és szőlőtermesztés határa - több és jobb élelem
 
–Nagyobb terméshozam - kevesebb éhínség, ellenállóbbak az emberek ® népesség növekedése /11-13.sz. megduplázódott, Eu. 38 →75 mill.
 
-       nagyobb népesség – több terület kell - erdők nagy részének kiirtása, lakatlan vidékek benépesítése, gyengébb földeket is művelés alá vonják
 
A Közép- és Kelet-Európába vándorló telepesek /hospesek/ viszik az ismereteket is
 
A növekvő paraszti árutermelés képes volt nagyszámú önálló kézművest is eltartani.
 
® szétvált a mezőgazdasági és az ipari termelés
 
A textilipar fejlődése Flandria, É-Itália - technikai fejlődést hoz: vízimalom, vízikerék (erőgép) elterjedése, új találmányok: lábítós szövőszék, kallómalom, rokka.
 
- Az áru már exportcikk is, nem csak a helyi piacra termelnek – mindezek következtében® az önellátó, természeti  gazdálkodást felváltotta az árutermelés és pénzgazdálkodás, fellendült a kereskedelem
 
távolsági kereskedelem mellett a helyi, helyközi is.
 
- Sűrű úthálózat kialakulása Nyugat-Európában: a kereskedelem színhelyei a vásárok.
 
 
Városok kialakulásának helye :
 
jelentős mezőgazdasági központok, kereskedelmi útvonalak, folyóátkelők mellett,
 
királyi, földesúri várak védelmében,
 
püspöki székhelyek /zarándoklatok/környékén, -
 
részben volt római városok keltek új életre
 
középkori város = gazdaságilag kereskedelmi, ipari és pénzügyi központ,
 
e mellett lehetett püspöki vagy világi közigazgatási központ,
 
társadalmilag pedig önkormányzattal bíró település
 
A városok fejlődése a 10. századtól indul meg Nyugat-Európában. A legsűrűbb városhálózat észak-Itáliában és Flandriában alakult ki. Közép- és Kelet-Európa városiasodása mindvégig elmarad a nyugatitól.
 
 
A városi önkormányzatok kialakulása
 
 
A város és lakója, a jogokkal rendelkező polgár sajátos képződmény a középkori társadalomban. A polgár se nem nemes, se nem jobbágy, hanem szabad ember, aki tulajdonával saját maga rendelkezhet. A város pedig kiváltságolt terület, amelynek különböző jogai vannak, ezeket privilégiumnak nevezzük. E jogokat pénzzel, de főképp fegyverrel kellett megszerezni a város hűbérurától, birtokosától.
 
Először azonban magukat kellett megszervezni. Ezt a távolsági kereskedők kezdték meg, s hoztak létre érdekvédelmi szövetségeket / gilde/. Csatlakoznak hozzájuk a kézművesek, együttes mozgalmuk az önkormányzati jog megszerzéséért a kommuna = városközösség = a városlakók védelmi szövetsége.
 
 
A városi kiváltságok
 
  • saját önkormányzat – polgármester, városi tanács      (magisztrátus), hivatalnokok,
  •  
  • saját törvénykezés
  •  
  • szabad plébános választás
  •  
  • szabad bíróválasztás,
  •  
  • közösen fizetett adó, egy összegben
  •  
  • saját adószedés
  •  
  • vásártartási jog
  •  
  • nagyobb városok -, árumegállító jog, vámmentesség
  •  
  • maga gondoskodott védelméről - városfalak, őrség      - béke - tilos a városon belül a fegyveres harc /párbaj, vérbosszú/
 
A városkép
 
- átlagnépesség: 4-5 ooo fő, majd 10-15 ezer
 
A városok legfontosabb építményei:
 
- a városfal és a városkapuk (amely szimbolizálja a védelmet és a jogokat) miatt szűk sikátorok a jellemzők, és a felfelé terjeszkedés- zsúfoltság; - csatornázás hiányzik - járványok, nagy a halandóság,
 
- az építkezés az előkelők kivételével sokáig fából történik, gyakori tűzvészek
 
A főtéren- városközpontban van avárosháza (belső rend, saját önkormányzat jelképe), templom (gazdagságot mutatja, ez a város szellemi központja is), piactér (gazdasági funkciót jelzi)
 
- 12. sz-tól a kultúra központjaivá váltak a városok, a patríciusok jelentős mecénások
 
 
A városi társadalom
 
- vezető réteg-  patríciusok, általában gazdag távolsági kereskedők- közülük a polgármester, a városi tanács  tagjai
 
- céhes kézművesek /ház+ műhely/
 
- plebejusok – iparos legények, alkalmi munkákból élők, napszámosok
 
- szabadok  = szabad tulajdonjog, de nincs politikai joguk
 
/jobbágy 1 év 1 nap után szabaddá válik a földesúri függés alól /’városi levegő szabaddá tesz’ kell a munkáskéz
 
- polgárjog –választójog csak a saját ingatlannal rendelkezőknek
 
- kötelességeik: adófizetés, katonáskodás /fegyverviselés
 
 
Céhek
 
azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi és közösségi szervezete, a középkor iparszervezeti formája
 
írásban rögzül a céhszabályzat
 
saját műhelyében, saját szerszámaival dolgozott
 
szabályozta a piacot, a verseny kiküszöbölése jellemző
 
korlátozták a céhes mesterek számát (amennyi meg tudott élni)
 
szabályozta a termelés mennyiségét és minőségét - ár, bér, munkaeszköz, munkaidő,
 
senki nem gazdagodhatott meg –
 
a kontárokat /céhen kívüliek/ kirekesztette, kitiltotta
 
biztosította a mesterség alapos megtanulását - inas, legény, mester /vándorlás, remekmű/ a jó minőség - etikai kérdés
 
gondoskodott tagjairól - segélyezés
 
céhenként - a városvédelemben, templomban, színjátékok
 
céhek differenciálódása – pl. kovács – fegyver, tű, késes
 
 
 
 
Kereskedelmi útvonalak
 
 
A legnagyobb haszonnal a távolsági kereskedelem, luxuscikkek kereskedelme járt, lásd atlasz 26.o.!
 
1. vízi úton - olcsó, nagy tömegű - de időjárás, kalózok
 
a) Földközi-tengeri kereskedelem - levantei
 
- Keleti medence: összeköttetés útvonala: Távol-Kelet Arábia, India, Kína - karavánutak /Bizánc, Antiochia/ - szíriai kikötők. Kezdetben Bizánc, arabok gályái szállítják az árukat, majd Velence - Genova, Pisa,(főleg a keresztes hadjáratoktól kezdve) de szerepet játszott még Marseille, Barcelona is.
 
- import: fűszerek, selyem, brokát, drágakő, elefántcsont
 
- export: posztó, fémeszközök,fegyver, nemesfém, textilipari termékek – posztó, bársony
 
b) Északi-tenger, Balti-tenger
 
E kereskedelmi útvonalat az észak-német (Rostock, Hamburg, Lübeck, Bréma) és flandriai városok uralták (Brügge, Gent)
 
- Hanza városok /13.sz./, városok szövetsége. , kb. 7o, csak a császárnak adóztak - saját hadiflotta, kereskedelmi telepek létrehozása jellemzi Londontól Novgorodig
 
új típusú hajójuk: a kogge
 
behozatal: prém, méz, viasz, borostyán, hering, gabona
 
kivitel: posztó, fegyver, szerszám, bor, keleti áruk továbbítása
 
2. szárazföldi
 
- Champagne /12.sz. C. grófjai kiváltságokat, védelmet, 5 város évente 2X 6-6 hétig/ - közvetítő kereskedelem a Hanza és Flandria valamint az itáliai luxuscikkszállítók között
 
Délnémet városok /Augsburg, Nürnberg/ szintén közvetítő kereskedelem, ők Közép-Európával is kapcsolatban álltak
 
 
Copyright 2016. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz